Mozgolódnak a mofettabarátok

Az említett nemzetközi egyesület azóta is jelen van megyénkben, Kovásznán és Hatolykán magyar orvoscsoportokkal tanulmányozzák a gyakorlatba ültetett Benedek Géza-módszer áldásos gyógyhatásait, részt vesznek a Magyar Balneológiai Társaság évi konferenciáin. Utóbb – június 3-án – a természetes szén-dioxid feltöréséről híres dunántúli Mihályiban és Kapuváron tartottak értekezletet és közgyűlést, azon fáradozva, hogy minél hatásosabb módon beépíthessék végtagamputációk csökkentése céljából a magyar rehabilitációban igen hatásos mofettás mellékkezelést, amelynek dolgában, ha kissé későn is, de hivatalosan megszólalt a magyar egészségügy.

Az idei nyarat sem akarnák veszni hagyni a magyar mofettabarátok, nemzetközi csoporttal érkeznek megyénkbe, és tiszteletüket akarják tenni az „ezer borvízforrás városában”, Hatolykafürdőn, Sugásfürdőn, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesületnél is.

Pillantás Mihályira

A Rábaközi faluban 1935-ben kőolaj és földgáz után kutatva próbafúrásokat végeztek. Ennek során 1600 méter mélyről magas nyomással természetes szén-dioxid tört a felszínre. Erre alapozva a Magyar–amerikai Olajipari Rt. 1938-ban kísérleti jellegű üzemet hozott létre, amit 1946-ban tovább korszerűsített. A szén-dioxid kitermelését Répcelakra helyezték át.

Az erdélyi eredetű dr. Medgyesi Schwartz Pál (1908–1987) körorvos 1935-ben Mihályiban találkozott elsőre a szilárd szénsavhóval: látta, hogy a gyerekek szénsavhóból készített gomolyával játszadoztak, a vízbe dobták, ami reakciót váltott ki, és „füst”, illetve szénsavgáz keletkezett. A jelenség felkeltette érdeklődését, kísérletezni kezdett, és 1940-ben a kapuvári kórház fürdőkádjaiban eredményesen kezelni kezdte nemcsak a végtagi keringési zavarokban szenvedőket, hanem a reumás betegeket is. Bebizonyosodott, hogy ez a gáz értékes betegségmegelőző, és ő, a sokgyerekes orvos lett a szén-dioxid-terápiás kezelés atyja. A néhány éve Répcelakon mofetták dolgában összehívott értekezleten e sorok írója is megismerhette az édesapjuk emlékezetére megjelent Schwartz-testvéreket.

Nem lényegtelen tehát, hogy ilyen fajta gázból táplálkozik a nem messze fekvő Répcelak város híres, most német tulajdonban levő Linde Gáz Magyarország Zrt. nevű, szén-dioxidot feldolgozó-értékesítő Európa-híres vegyipari gyára. 1945-ben ugyanis szén-dioxid-kutat fúrtak Répcelak határában is, amire építve létrehozták a Répcelaki Szénsavgyárat. A privatizációt követően a termelés tovább nőtt.

A sikeresen működő Linde-től vonult nyugalomba a magyarországi egészségügyi gázok részlegének igazgatója, a Tatán lakó dr. Horváth Imre, az említett mofettás egyesület társelnöke, a mofettakezelésekhez szükséges műszaki felszerelések tervezője, készítésének szakembere, aki tavaly novemberben a Magyar Balneológiai Egyesület Hajdúszoboszlón tartott tudományos konferenciáján is a tárgykörrel kapcsolatos témáról értekezett.

Dr. Tatár Márta kovásznai kardiológus főorvossal együtt meghívottként-előadóként mi is jelen voltunk a magyar balneológusok konferenciáján. E sorok írójának alkalma volt bemutatni a Háromszék Vármegye Könyvkiadó által 2017-ben megjelentetett Székelyföldi mofettáskönyv című kötetet mint annak társszerzője, és hazai fenyőkből készített koszorút helyezni el a háromszéki gyökerekkel rendelkező, hajdanában Háromszék vármegyében is kutató néhai Pávai Vajna Ferenc geológus hajdúszoboszlói szobrához, aki múlhatatlan érdemeket szerzett a Magyar Alföld termálvizeinek feltárásában.

Levél a Dunántúlról

„A tegnap jól sikerült a Mihályi-Kapuvári rendezvényünk. Mihályi faluban (Győr-Sopron megye) két helybeli kisiskolás köszöntött, akik mosolyra derítettek, hiszen elmondták, hogy a szénsavgázos kezelés feltalálásában a hozzájuk hasonló, játszadozni szerető gyermekeknek is részük volt. Belengte a mofetta szelleme a termet, sokan emlegettek téged is a tavaly Háromszéken járt doktorok” –  számolt be a nemzetközi egyesület utóbbi mofettás konferenciájáról-közgyűléséről dr. Csáky Csaba elnök, aki rendszeresen a kovásznai magánmofettákban és a Montana gyógyszálló mofettájában kúrálgatja lábait. Alapszabályban rögzítették a dr. Benedek Géza-féle Kovásznai módszer megismertetését-megismerését, magyarországi adaptálását.

„Több erdélyi társunkkal kibővítettük a vezetőségünket – folytatja levelét Csáky –, melléd még más tiszteletbeli tagot is választottunk. Ott volt Szlovákiából Kalas Béla, őt is beválasztottuk. A Rehabilitáció folyóirat szerkesztői is jelen voltak Kapuváron. A fiatal mihályi polgármester őszintén őrülne egy olyan Kovászna megyei testvértelepülési kapcsolatnak, ahol ásványvizes feredő is van. Nem a legjobb lenne a Zabolához tartozó Székelypetőfalva, ahol már voltunk együtt?! Konferenciánkon tiszteletét tette Schwartz doktor négy gyereke Pécsről. Üdvözöl a szén-dioxid-barát Ballagi Farkas doktor úr, ő volt, aki kórházban egyedüliként fejlesztette ki a szénsavas kádfürdőkezelést. Még jelentkezünk” – fejezte be e sorok írójához címzett levelét dr. Csáky Csaba.

A mofettás kezelés elismerése

– Az előfordulás helyén felhasznált gyógygázkezelés közreműködésünkkel a kovásznai, az erdélyi és a történeti példák alapján Magyarországon még 2011-ben minisztériumi rendelet alapján elnyerte a társadalombiztosítási támogatást – tájékoztatott kérésünkre dr. Csáky. – A Mihályi-Kapuvári rendezvényen kezdeményeztük, hogy a szénsavas fürdőkezeléshez hasonlóan, a természetes eredetű szén-dioxid-gázfürdő terápiás kezelések is elnyerjék a társadalombiztosítási támogatást, különös tekintettel a hazai végtagamputációk magas számára és a rehabilitáció eszközrendszerének bővítésére. Egyesületünk hasznosnak tartja a kormány által tavaly kezdeményezett Nemzeti Keringési Szakpolitikai Programot, melynek sikerre viteléhez minden lehetőségünkkel és tízéves egyesületi, majd több hazai és külföldi tagunk sok évtizedes tapasztalatával kívánunk hozzájárulni. Javasoltuk, hogy a program és a végrehajtás eszközrendszere közé vegyék fel a szén-dioxid-terápiát is, mert meg vagyunk győződve arról, hogy az európai, de különösen a Székelyföldi százéves orvosi gyakorlat és az utóbbi évtizedek kiemelkedő hazai és székelyföldi kutatásai alapján, az érprogram sikeresen csak a szén-dioxid-terápia alkalmazásával együtt lehetséges.

Dr. Gödölle Zoltán kardiológus főorvos alapító társelnökünk javasolta, hogy kabinos szén-dioxid-kezeléseket vezessenek be a járási egészségügyi intézményekben is. Számtalan példa okadatolja javaslatunkat. Ilyen a kapuvári kórház több évtizedes szénsavhókezelésre alapozott sikere, a parádfürdői kórház több mint egy évtizedes, ugyancsak mofettára és szénsavas vizes fürdőre alapozott komplex, eredményes kezelése, a mátraderecskei mofettakezelés pedig újabban fizikoterápiával, gyógytornával egészült ki. Eredményesnek bizonyult a hajdúszoboszlói 12 kabinos szén-dioxidos száraz fürdő és szénsavas fürdő. A szolnoki kórház szénsavhó-terápiára alapozott kezelése eredményeként számos beteg elkerülte az amputációt.

Különösen jól adaptálhatóak a kovásznai dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórházban használt eredményes kezelések tapasztalatai. Évente 14–15 ezer beteget kezelnek szénsavas fürdőre és mofettára alapozva – tudtam meg személyesen Kovásznán. A Kovászna város kezelőbázisaiban további 20 ezer beteget Kovászna-módszerrel kezelnek. A városban évente 34–35 ezer beteg vesz részt 2–3 hetes komplex szén-dioxidos kezelésben. Egyesületünk javasolja, hogy sokkal bátrabban használják a világon élenjáró, elsősorban a székelyföldi kutatási és gyakorlati eredményeket, és anyagilag is ösztönözzék ezt a tevékenységet. Javasoltuk, hogy szervezzünk közös kutatásokat és oktatási cseréket. Szén-dioxid-gázutánpótlás érdekében pedig az 1950-es évek kutatófúrásaival feltárt rákóczifalvai, törteleni, pusztaföldvári kutakat célszerű lenne aktivizálni és egyidejűleg, főleg az Alföldön, a Gerecsében és a Mátrában további kutatófúrásokat végezni.

Javasoltuk, hogy a magyarországi és székelyföldi testvérkapcsolatok, valamint a Rákóczi Szövetség határon túlra szervezett diákcsoportjai vegyék programjaikba a mofettalátogatást s lehetőség szerint a mofettakezelés kipróbálását. A program és a javaslat megvalósításához kérjük a tagság, az egyházak, a társegyesületek, az orvostársadalom, a háziorvosok, az egészségügyi szakdolgozók és a média támogatását.

Tapasztalatcsere

Nem lehet avítt szokás a tapasztalatcsere – derült ki utóbbi találkozásunk alkalmával. A határon túli mofettabarátok és magyar fizioterápiás orvosok érdeklődéssel jönnek megyénkbe, hogy lássanak, tapasztalattal gazdagodjanak az itteni gyakorlatból, értékelik, hogy mifelénk elszigetelt helyeken is, mint amilyen Zalánpatak vagy a Zsombor völgyében levő Mikes-feredő, rendezettek a népi mofetták, mi több, a nagybaconi közbirtokosság mint tulajdonos ígéretet tett, hogy felújítja azt az egykori kicsi mofettagödröt, mely az uzonkafürdői borvizes strand mellett működött a régi időkben.

Mint megtudtuk, a nemzetközi egyesület látogatócsoportja augusztus 12-én érkezik megyénkbe. A következő napokon ismerkednek Sugás ásványvizes fürdőjével és mofettájával, tiszteletüket teszik az orbaiszéki fürdőváros önkormányzatánál, ott tartják meg legközelebbi rövid kerekasztal-megbeszélésüket augusztus 15-én. A küldöttség külföldi tagjai között van Kalas Béla szlovákiai elnökségi tag, dr. Sepsey Csaba délvidéki alelnök, dr. Csáky Csaba magyarországi alapító elnök. Téma: a dr. Benedek Géza kovásznai szív- és érrehabilitációs módszer terjesztése a Kárpát-medencében. Megtekintik a Szívkórházat, Hatolyka gyógyfürdőjét és modern mofettáját, a Székelypetőfalvi Fortyogót, a sepsikőröspataki kénes büdösvizet, ismerkednek megyénk turisztikai értékeivel, szépségeivel.