Vasárnap délután száznál többen gyűltek össze az Almási-barlang bejáratánál Dénes István emléktáblája előtt
Alsó-Mál, Kőmező, Almási-barlang: a Vargyas-szoros eme, az otthonossággal rokon hajlékaihoz egyaránt kapcsolódik az örökös hiányérzet és a létezés markáns, meghatározó öröme — íme egyike a vasárnapi Dénes István-emléktúrán születő gondolatoknak.
Hiányérzet: bizonyára nem csak Erdővidéken, hanem Háromszéken s Székelyföld-szerte is sokan továbbra is nehezen törődnek bele, hogy közismert barlangkutató és geológus barátunk, Dénes István (1954—2005) lassan három esztendeje a csend világából figyeli, szótlanul immár, miként sáfárkodnak azzal a hagyatékkal, melyet ő végérvényesen a Vargyas-szoros természetvédelmi területhez kötődőkre bízott, azt is remélve talán, hogy szemléletének meghatározó vonásait — alázat, kitartás, céltudatosság — számosan találják majd követésre méltónak. Ugyanakkor, igen, itt és most szólni érdemes a létezés meghatározó élményéről is, hiszen az itteni — most éppen az őszre hangolódó, de még a nyár érintésétől izzó — mészkővilág az életöröm érzetének biztos fokozója, nem csak szeptember 7-én (D. I. születésnapján), hanem bármikor...