Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Kelet kapuja 9.Csíksomlyó titka

2019. augusztus 12., hétfő, História

Megjelent a Kelet Kapuja őstörténeti folyóirat idei 3., összességében 9. száma. (Az első számon a 2017. július–szeptember keltezés volt olvasható.) A baróti Tortoma Kiadó és a szórvánnyal való kapcsolattartást felvállaló Kún Kocsárd Egyesület által kiadott negyedévi folyóirat főszerkesztője Obrusánszky Borbála történész, mongolista, Kelet-kutató, felelős kiadója Demeter László történész, muzeológus, a Tortoma Kiadó vezetője, a Kún Kocsárd Egyesület elnöke.

A tudományos folyóirat a magyarság eredetkérdésével foglalkozik magyar és külföldi szakértők bevonásával. Igyekeznek bemutatni a magyar és rokon népei nyelvi, szellemi és tárgyi örökségét a kezdetektől napjainkig. Mindehhez figyelembe kívánják venni a különböző tudományágak magyar és nemzetközi kutatásainak eredményeit, köztük a történeti, régészeti, nyelvészeti, néprajzi, embertani, népzenei, genetikai tudományok képviselőinek munkáit. A folyóiratban nemcsak a tudóstársadalom szűk köréhez kívánnak szólni, hanem az érdeklődő közönséghez is.

A folyóirat kiadását kezdetektől támogatja a Communitas Alapítvány, újabban Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata is.

A friss szám tartalmából: Darkó Jenő: A „tarsosi levél” (A magyar honfoglalás időrendjéről és a források egymáshoz való viszonyáról a régebbi és újabb történeti irodalom tükrében); Bendefy István: XXII. János pápa keleti hittérítő expedí­ciója; Ahmat Glasev: Alán nyom a karacsáj-balkár kultúrában; Szergej Jacenko: Planigráfia és társadalmi szerep az ősi iráni nomádok temetőiben; Radványi Béla: A II. Bolgár Cárság mint kun és mongol kliensállam a Magyar Királyság déli szomszédjaként; Benkő Mihály–Benkő István: Negyven magyar – negyven hős; Obrusánszky Borbála: Hun és xianbei kapcsolat a Kr. u. 1–2. század folyamán; Czeglédi Katalin: A székely népnév és szócsaládja (részletek). Kisebb közlemények: Bronzkori sziklarajzok a Qilian-hegységben; Kik a kimmerek?

A folyóirat hírrel is szolgál. Megjelent Daczó Árpád (Lukács atya) nagy vihart kavart könyveinek új kiadása a magyar ősvallás, a kereszténység összekötő kapcsáról, a magyarokhoz köthető Boldogasszony-kultuszról. A Két Hollós Kiadó méltó emléket állított a kötetek újra megjelentetésével. A két alapmű bevételéből emléktáblát szeretnének állítani Daczó Árpádnak, a „babbás szent embernek”.

Daczó Árpád 1921. május 16-án született Dédabisztrán. 1937-ben felvették a székelyudvarhelyi ferences seraphicumba, a II. világháború éveiben Dél-Erdélyben elvégezte a főiskolát, és 1945. május 19-én, pünkösd szombatján, éppen a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepén szentelte pappá Márton Áron püspök. Papi jelmondata: „Magasztalja lelkem az én Uramat! Mert nagyot tett velem ő, a hatalmas és a szent!” (Lk 1,47–49).

1946 és 1956 között Marosvásárhelyen volt zárdalelkész. A fiatalokra tett nagy hatása miatt a kommunista hatalomátvétel után, 1949. július 5-én letartóztatták, 1949. szeptember 29-én, Szent Mihály ünnepének estéjén elengedték. Miután 1951. augusztus 20-án internálták az erdélyi ferenceseket, előbb rövid ideig Máriaradnára, majd Esztelnekre került, ahol a népi gyógyászattal megismerkedve nemcsak rendtársait, hanem a környékbeli falvak lakóit is éveken át gyógyította. 1957-ben a bukaresti állami hatóság jóváhagyta Lukács atya kinevezését Csíksomlyóra. 1970-ben került Szentágotára, ahol 1973-ig szolgált.

A csíksomlyói kegytemplomban kezdte meg vallási néprajzi kutatómunkáját, illetve az értékmegőrzést: összegyűjtötte a kolostor szétszóródott értékeit, csíki népművészeti alkotásokkal díszítette a kegytemplomot, visszaállította a Kis-Somlyó keresztúti stációit és ledöntött keresztjeit. A kommunista diktatúra nehéz éveiben itt ismerkedett meg a népi Mária-tisztelet mélységével is.

A vallási néprajzzal való tudatos foglalkozás igénye a gyimesi csángó vidékhez tartozó Kosteleken merült fel benne, ahová 1973-ban került, és ahol először találkozott a népi Mária-kultusz egyik sajátos formájával, a Babba Mária tiszteletével. Első tudományos publikációi a Népismereti dolgozatok sorozat 1980-as és 1981-es köteteiben jelentek meg. Ez volt az alapja a Csíksomlyó titka – Mária-tisztelet a néphagyományban és a később megjelent Csíksomlyó ragyogása című köteteknek. A két mű a székelyek Babba Mária- (Nagyboldogasszony) tiszteletét tárgyalja saját gyűjtések alapján, felismerve, hogy a kereszténység előtti vallási képzetek milyen szoros rokonságban állnak magával a kereszténységgel.

Lukács atya 2018. október 17-én költözött át égi otthonába. A tudományos folyóirat a magyarság eredetkérdésével foglalkozik magyar és külföldi szakértők bevonásával. Igyekeznek bemutatni a magyar és rokon népei nyelvi, szellemi és tárgyi örökségét a kezdetektől napjainkig. Mindehhez figyelembe kívánják venni a különböző tudományágak magyar és nemzetközi kutatásainak eredményeit, köztük a történeti, régészeti, nyelvészeti, néprajzi, embertani, népzenei, genetikai tudományok képviselőinek munkáit. A folyóiratban nemcsak a tudóstársadalom szűk köréhez kívánnak szólni, hanem az érdeklődő közönséghez is.

A folyóirat kiadását kezdetektől támogatja a Communitas Alapítvány, újabban Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata is.

A friss szám tartalmából: Darkó Jenő: A „tarsosi levél” (A magyar honfoglalás időrendjéről és a források egymáshoz való viszonyáról a régebbi és újabb történeti irodalom tükrében); Bendefy István: XXII. János pápa keleti hittérítő expedí­ciója; Ahmat Glasev: Alán nyom a karacsáj-balkár kultúrában; Szergej Jacenko: Planigráfia és társadalmi szerep az ősi iráni nomádok temetőiben; Radványi Béla: A II. Bolgár Cárság mint kun és mongol kliensállam a Magyar Királyság déli szomszédjaként; Benkő Mihály–Benkő István: Negyven magyar – negyven hős; Obrusánszky Borbála: Hun és xianbei kapcsolat a Kr. u. 1–2. század folyamán; Czeglédi Katalin: A székely népnév és szócsaládja (részletek). Kisebb közlemények: Bronzkori sziklarajzok a Qilian-hegységben; Kik a kimmerek?

A folyóirat hírrel is szolgál. Megjelent Daczó Árpád (Lukács atya) nagy vihart kavart könyveinek új kiadása a magyar ősvallás, a kereszténység összekötő kapcsáról, a magyarokhoz köthető Boldogasszony-kultuszról. A Két Hollós Kiadó méltó emléket állított a kötetek újra megjelentetésével. A két alapmű bevételéből emléktáblát szeretnének állítani Daczó Árpádnak, a „babbás szent embernek”.

Daczó Árpád 1921. május 16-án született Dédabisztrán. 1937-ben felvették a székelyudvarhelyi ferences seraphicumba, a II. világháború éveiben Dél-Erdélyben elvégezte a főiskolát, és 1945. május 19-én, pünkösd szombatján, éppen a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepén szentelte pappá Márton Áron püspök. Papi jelmondata: „Magasztalja lelkem az én Uramat! Mert nagyot tett velem ő, a hatalmas és a szent!” (Lk 1,47–49).

1946 és 1956 között Marosvásárhelyen volt zárdalelkész. A fiatalokra tett nagy hatása miatt a kommunista hatalomátvétel után, 1949. július 5-én letartóztatták, 1949. szeptember 29-én, Szent Mihály ünnepének estéjén elengedték. Miután 1951. augusztus 20-án internálták az erdélyi ferenceseket, előbb rövid ideig Máriaradnára, majd Esztelnekre került, ahol a népi gyógyászattal megismerkedve nemcsak rendtársait, hanem a környékbeli falvak lakóit is éveken át gyógyította. 1957-ben a bukaresti állami hatóság jóváhagyta Lukács atya kinevezését Csíksomlyóra. 1970-ben került Szentágotára, ahol 1973-ig szolgált.

A csíksomlyói kegytemplomban kezdte meg vallási néprajzi kutatómunkáját, illetve az értékmegőrzést: összegyűjtötte a kolostor szétszóródott értékeit, csíki népművészeti alkotásokkal díszítette a kegytemplomot, visszaállította a Kis-Somlyó keresztúti stációit és ledöntött keresztjeit. A kommunista diktatúra nehéz éveiben itt ismerkedett meg a népi Mária-tisztelet mélységével is.

A vallási néprajzzal való tudatos foglalkozás igénye a gyimesi csángó vidékhez tartozó Kosteleken merült fel benne, ahová 1973-ban került, és ahol először találkozott a népi Mária-kultusz egyik sajátos formájával, a Babba Mária tiszteletével. Első tudományos publikációi a Népismereti dolgozatok sorozat 1980-as és 1981-es köteteiben jelentek meg. Ez volt az alapja a Csíksomlyó titka – Mária-tisztelet a néphagyományban és a később megjelent Csíksomlyó ragyogása című köteteknek. A két mű a székelyek Babba Mária- (Nagyboldogasszony) tiszteletét tárgyalja saját gyűjtések alapján, felismerve, hogy a kereszténység előtti vallási képzetek milyen szoros rokonságban állnak magával a kereszténységgel.

Lukács atya 2018. október 17-én költözött át égi otthonába.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint ki nyeri meg az idei elnökválasztást?









eredmények
szavazatok száma 717
szavazógép
2019-08-12: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Kiállítás
A XVIII. NEMZETKÖZI MAGYAR FOTÓSZALON VÁNDORKIÁLLÍTÁS megnyitójára augusztus 13-án, kedden 18 órától kerül sor a kovásznai művelődési ház kiállítótermében. Az eseményt és a tárlaton bemutatott alkotásokat Magdó István, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke méltatja. Fellép: Gráncsa Mónika, Móri István és Kolozsi István (Boldog Apor Vilmos Gyermekotthon).
2019-08-12: História - :

A világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.)

1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert a Görgei Artúr vezette feldunai hadtest Paszkievics főherceg, az orosz intervenciós erők főparancsnoka előtt. Az 1848–49-es szabadságharc gyászos záróakkordja máig történelmünk egyik legfájdalmasabb pontjának számít, amit – sajnos – az sem ellensúlyoz, hogy a honvédek még az utolsó pillanatokban is számos tanújelét adták bátorságuknak és büszkeségüknek.