A dandártábornok kifejtette: a magyar repülők az eltelt több mint 3 hónapban több mint 370 felszállást hajtottak végre, és több mint 400 repült órát teljesítettek. A balti légtérvédelem során feladatuk egyebek mellett azon repülők azonosítása, amelyek nem adták le repülési tervüket, nem tartották a kapcsolatot az illetékes repülésirányítással, illetve nem működtetnek a gépen válaszjeladót. A magyar Gripenek feladata az is, hogy a Baltikumban állomásozó erőknek támogatást biztosítsanak, s jelenlétükkel erősítsék a helyi lakosság biztonságérzetét. A Magyar Honvédség megerősítő erői a spanyol légierő és az angol királyi légierő. Mint Ugrik Csaba elmondta, a megerősítő erők akkor jelentek meg a Baltikumban, amikor Oroszország annektálta a Krím félszigetet.

A riasztások során a magyar Gripenek több szállító- és felderítőgépet is elfogtak a nemzetközi légtérben, köztük An–24-est, An–26-ost, Tu–214R-t, IL–18-ast, IL–38-ast, IL–76-ost is. Mindemellett orosz bombázók és vadászbombázók is többször megfordultak a légtérben, köztük SZU–24M-es, SZU–27P, SZU–30SM és SZU–35S típusú gépek is.

A dandártábornok felidézte: a három balti ország – Litvánia, Lettország és Észtország – nem rendelkezik vadászrepülőkkel. Így 2004 óta – amióta a balti államok beléptek a szövetségbe – a NATO látja el a Baltikum légtérvédelmét. A NATO-tagországok felváltva biztosítják a légtérvédelmet. Magyarország 2015 szeptembere óta másodszor vesz részt a feladatban.

A Magyar Honvédség 96 emberrel és 2 JAS 39-es Gripennel, továbbá két, szintén felfegyverzett készenléti géppel látja el a szolgálatot. A balti légtérvédelem biztosítása mellett nemzetközi gyakorlatokon és kiképzéseken is részt vesznek a magyar katonák a Baltikumban – fejtette ki a parancsnok.