Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Albert Ferenc könyve* ürügyénPoklok földjén

2019. augusztus 15., csütörtök, Élő múlt

„Tisztelt olvasó! A könyv, melyet kezedbe veszel, nem történészszemmel és annak tudományos gondolatmenetével tárja eléd a hajdani poklot, továbbá az annak szükségletként létrejött katonai temetőket, amelyben Dante poklának szenvedéseit átélt apáink, nagy-, déd- és ük­apáink, továbbá a történelem vihara által tovatűnt őseink csontjai porladnak – olvassuk a könyv bevezetőjében. – Az ott látottak, átéltek alapján vetődtek papírra gondolataim.”

Erre az átélésre, a lehetőség megteremtésére a kegyelet szinte kötelező érzése indította el a szerzőt a nemzet katona áldozatai – vagy ahogy befogadta a nyelv, a gondolkodás: hősi halottai – nyomdokain, a régebbi és újabb történelmünk véres háborúinak helyszínein. Olyan vidékeken, amelyeken mint harcosok voltak ott eleink, hogy aztán ott találják meg örök nyugodalmukat. S az olvasó számára meglepő, hogy az egykori „ellenség” ott, az áldozati helyen, halála helyszínein már nem ellenség, hanem hős, akit tisztelet övez és kell is hogy övezzen a volt ellenség utódai részéről is. „A harcot, amelyet őseink vívtak, / Békévé oldja az emlékezés” – idézhetjük József Attilát is.

Megtudjuk a könyvből, hogy az I. és II. világháború harcterein, véres csatáinak helyszínein – hogy csak néhány nagy tájegységet nevezzünk meg: Galícia, az itáliai Doberdó és Isonzó, a Piave völgye, majd a negyedszázaddal későbbi gyilkos helyszín, a Don-kanyar és Ukrajna mezői –, szinte mindenütt, ahol harcok folytak, állnak a hősök emlékét őrző katonatemetők. Az I. világháború fájdalmas emlékét tömegesen idézik fel az osztrák-magyar katonatemetők, köztük olyanok, ahol az idők csendjében békében nyugszanak egymás mellett az egykori ellenségek, oroszok és magyarok, olaszok és osztrák-magyarok. És milyen jólesik az utókor vándorának, ha ott, az idegen földön is magyarul szólalnak meg a sírkeresztek! Itt nyugszik Kiss Pál, meghalt 1917. október 17-én…

A könyv szerzőjének többször visszatérő gondolata: „A halott katona nem ellenség.” Ezt bizonyítja a helyi lakók hozzájuk való viszonyulása is. A hadi temetők ott állnak mindenütt a hajdani csaták helyszínein, tiszteletben tartják azokat a helyi hatóságok, és tiszteletben tartják az ott élő emberek is. Mert a sírokban hősök nyugszanak, akik életüket adták, áldozták hazájuk szolgálatában. Ott nyugszanak a messzi idegenben, s a volt ellenségek utódai megbecsülik őket, sírjaikról lekaszálják a füvet, s keresztjeiket – ha azokat kidöntené az idő – megerősítik. Vagy megerősíti a haza, mely szintén kegyeletteljes kötelességét teljesíti, amikor halottai emlékét őrzi, ápolja.

Olasz földön, Santa Michele Corso településen, a fennsík legmagasabb pontján – kis túlzással a csúcson – egy olaszok által emelt emlékmű áll, rajta a felirat olasz nyelven nagyon szívszorító, ám egyben szívet melengető. Lehet, hogy nem pontos a fordítás, de szabadon valahogy így szól: „Ezen a helyen testvérekké váltak halálukban az itt harcoló olasz és magyar katonák, akik életükben hű kötelességgel harcoltak” – olvasható a Zone Sacrának elnevezett területen fekvő katonatemetőben. Vagy, nagyot ugorva, a Don mellé, a rudkinói emlékhelyhez, ahol  „a fekete gránittámlába vésett tizenkétezer név között bogarászva ki-ki a hozzátartozói nevét kereste. Volt olyan is, aki nem is számított rá, hogy meg fogja lelni – és sikerült. A katarzis leírhatatlan volt.”

Ahogy sokszor meghatódva olvasom a közel 300 oldalas könyvet, minduntalan az abban foglaltak ellenpéldája jár a fejemben, az, ahogyan úzvölgyi temetőjüket élőláncot alkotva védő emlékápolókra, kései gyászolókra botokkal és zászlórudakkal felszerelt csürhe rohant rá, törve-zúzva, a temető székely kapuját sarkából kifordítva, majd összetörve azt, meggyalázva ezzel nemcsak a hősök emlékét, de az emberi méltóságot s ezzel önmaguk emberi méltóságát is. Példátlan eset Európában, a sok szenvedést megért „Poklok földjén”, s hihetjük, a világon is.

Gazda József

* Albert Ferenc: Poklok földjén

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 915
szavazógép
2019-08-15: Vélemény - :

Hitler és a szuverenitás – a pápa szájából (Párizsi levelek)

Ferenc pápa hozzászoktatott, hogy időnként – jókor és jó helyen – meglepő kijelentéseket tesz. Mint a passzátszél, váltakozva fúj hideget-meleget. Gyakran gúnyolódik Európa mostani állapotán – a legyengült, hajdani erősek a gúny legalkalmasabb célpontjai –, nem csoda, ha őszentsége szavai után kevesen maradnak közömbösek. Ha sértőek a kijelentései, és érzelmi műveletlenségről tanúskodnak, akkor azért, ha meg abból valakiknek ideológiai-gyakorlati hasznuk van, akkor meg azért. A La Stampa napilapban tett minapi kijelentései azonban túlmennek minden határon, és nem csoda, ha erős reakciókat váltottak ki az identitásukra még valamit adó európaiakból. Egy, az európai kérdéseket taglaló interjúban az egyházfő most azzal állt elő, miszerint „A szuverenizmus az elszigeteltség magatartása. Aggódom, mert olyasmiket hallunk, amik Hitler 1934-ben elmondott beszédeire hasonlítanak: »Először mi. Mi és mi. « Ezek félelmetes gondolatok.”
2019-08-15: Közélet - Iochom István:

A rendőrség segítségét kérik (Medvekárok Bálványosfürdőn)

A bálványosi villatulajdonosok összesítése szerint eddig több mint negyvenöt hétvégi házba tört be a medve egy vagy több alkalommal. Ilyen eddig még soha nem fordult elő, már a házak negyede érintett, és az anyagi kár is jelentős, hiszen nem csak ajtókat, ablakokat, hanem bútorokat, hűtőket és egyéb háztartási gépeket is összetört a medve. A nyaralók tulajdonosai úgy döntöttek, a megyei rendőrségtől kérnek segítséget.