A Szarvasmarha-tenyésztők Kovászna Megyei Egyesülete szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében megköszöni a múlt szerdai tüntetés minden résztvevőjének a jelenlétet. Külön köszönetet szeretnének mondani a Hargita megyéből eljött gazdáknak és azon polgármestereknek, akik szívügyüknek tekintik a mezőgazdászok sorsát, és segítették a résztvevők utaztatását a megyeközpontba. A szervezők remélik, hogy követeléseiket a kormánymegbízott kellő módon képviseli a kormány és a szakminisztérium vezetőivel sorra kerülő egyeztetéseken. Ha nem történik előrelépés, az országos tüntetéssorozat tovább folytatódik, a következő lépésben a nemzetközi utak elzárását tervezik.
Kizöldítenék a bioüzemanyagok előállítását
A francia EU-elnökség jó úton halad afelé, hogy tető alá hozza a bioüzemanyagok fenntarthatósági kritériumáról szóló megállapodást. Ennek fő célkitűzése, hogy a biológiai eredetű anyagok fokozott felhasználása ne járjon feltétlenül negatív környezeti ,,mellékhatásokkal". Ez lényegében kettős megközelítésen alapszik: így a Europolitics információi szerint a ,,zöld üzemanyagnak" a fosszilis energiahordozókhoz képest legalább 35 százalékos megtakarítást kell elérnie az üvegházhatású gázok kibocsátása terén, ezt az értéket pedig 2017-re 50 százalékra kell feltornászni. A tervek szerint az EB 2014-ben górcső alá veszi a 2017-es célkitűzést, megvalósíthatósági jelentést tesz közzé, és szükség esetén új határértékre tesz javaslatot.
Génmanipulátorok oldalán
Az Európai Bizottság tudományos kutatóintézetének frissen elkészült tanulmánya szerint nincs bizonyíték arra, hogy a módosított génszerkezetű növényekből készült élelmiszerek ártalmasak lennének az emberi egészségre ― értesült a European Voice hetilap. Az uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli újság úgy tudja: a hivatalosan a jövő héten nyilvánosságra hozandó jelentés szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy következtetéseket vonhassanak le a génmódosított termékek biztonságát illetően. Az elemzés igyekezett a lehető legszélesebb körben figyelembe venni az érintett termékkör rövid és hosszú távú hatásáról ismert bizonyítékokat.
Cukorrépa-háború készül
Cukorrépa-háború készül Szerbiában a horvát felvásárlók miatt ― derült ki a szerb sajtó híradásaiból. Horvát cukorgyárak nagy mennyiségű cukorrépára tettek ajánlatot a Szerémségben élő termelőknek, s magasabb árat is kínáltak, mint a szerb üzemek. Erre utóbbiak a cukorrépaexport megtiltását kérték a kormánytól, amely még nem döntött az ügyben. Ha a kormány enged a cukorgyárak nyomásának, jövőre a Szerémségben nem vetnek cukorrépát ― fenyegetnek a helyi cukorrépa-termesztők. Szerbiában a cukorszükséglet hazai alapanyagból történő kielégítéséhez 80 000 hektáron kellene cukorrépát termeszteni, ám a termőterület ennél 30 százalékkal kevesebb. Szabadon értékesíthető cukorrépa csak a Szerémségben és a Tiszától keletre lévő Bánát egyes területein van, mert az ország többi részén a cukorgyárak előre lekötötték a termést. Horvátországban a termelők hektáronként 540 euró állami támogatást kapnak, míg Szerbiában ennek csak a tizedét. Ennek ellenére Horvátországban idén kisebb területen termesztenek cukorrépát, mint tavaly, mert a gazdák nyereségesebbnek tartják a kukoricát és a búzát.
Farkasok tizedelik a háziállatokat
Védett farkasok pusztítják a háziállatokat a kárpátaljai Szinevéri Nemzeti Park területén levő falvak közlegelőin, a helyi gazdák az ordasok ritkítását sürgetik. Augusztusban közel negyven birkát, három tehenet, két borjút, egy lovat és hat csikót marcangoltak szét a farkasok az Ökörmezei járás Felsőkalocsa nevű falujának határában. Hasonló a helyzet a garázda ragadozókkal a Szinevéri Nemzeti Park területén fekvő többi település, közte Sósújfalu és Felsőszinevér környékén is. A nemzeti park területén védettséget élvező ordasok annyira elszemtelenedtek, hogy bemerészkednek a falvak portáira, és rátámadnak a házőrző kutyákra. A helyi gazdák megelégelték a farkasok egyre nagyobb kártevését, és beadvánnyal fordultak a természetvédelmi terület vezetéséhez, követelve a vérengző ragadozók kilövését.
