Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Mire int a lisznyói toronydísz?

2019. augusztus 21., szerda, Riport

Mit keres maga itt? Rólunk nincs, amit írni. Nekünk még van valamicske nyugdíjunk, de hogy mi lesz itt, idefenn ötven esztendő múlva, azt nehéz megjósolni. Itt csak az fog megmaradni, akit ez a föld, a kaszáló, az erdő el tud tartani, Lisznyópatak el fog tűnni! Imádkozzanak, s itthonmaradásra tanítsák az unokákat – ennyi biztató szót hallottunk, amikor a rég nem látott Lisznyópatakra látogattunk: festői a táj, uralja a völgyet a csend. Itt fenn még virágban a kaszálók, lenn a patak lokján tehenek legelnek, brassóiak hétvégi házukban töltik a nyarat.

  • Fotók: Albert Levente
    Fotók: Albert Levente

A Zákány alatt emberpróbáló az élet

Itt élni tényleg próbatétel. Addig nincsen baj, ameddig erővel bírja az ember – így a lisznyóiak. Törekedjen mindenki arra, hogy ameddig ereje van, rendezzen feje fölé tetőt s annyics­ka anyagit, hogy tartson ki, ha lehet, a temetéséig! Valóban: Lisznyóban, a valamikori tehetős településen meg kell küzdeni a fennmaradásért, s hogy miért, arról a Kese családnál beszélgettünk. Ismertük a házigazda idős Kese József édesapját is, nyugodtan és sok átéléssel mesélt a falu múltjáról, a Zákány-erdő gombakínálatáról, a régi majálisokról, s fenn a Borzososon hallgató várromokról: Törökvárról és Barabás várától. A konyhában is zajlott közben az élet. Az előszobában idősb Kese őrölte a sajtot, felesége, aki asszisztensként százakat és ezreket injekciózott régen, s ha muszáj ma is, gyúrta a túrót, másnap Brassó piacára készült. Kicsi Józsi – ifj. Kese József – sietősnek látszott, de nem annyira, hogy ne tudja bemutatni, milyen is a lisznyói próbatétel.

– Én 70 hektár földterületen gazdálkodom. Ebből 43 hektár az enyém, a többit bérelem.
Mondanivalójához hozzá sem kell tennie, hiszen úgyis tudjuk: ilyen határ mellett sem éjjele, sem nappala nincs a nagybani gazdálkodónak, főképp annak, aki állattartásra is adta a fejét. Kisegítő munkaerőt itt sem lehet kapni.

– Menj, fuss, hozzál szukkot s plikkávét hamar – nyomta is a pénzt egy fiatal markába –, de siess, mert menni kell, és mennek a vendégek is!
Látni-hallani lehetett, hogy a legtávolabbi településen is hihetetlen módon felgyorsult az élet! Édesanyja, amíg velünk beszélget, elmondja, hogy Józsika nem itthon lakik a szép és rendezett ősi házban, családjával, feleségével és lányával Sepsiszentgyörgyön él, onnan jön s fut haza naponta.

 

Kese József

 

– Búzát, árpát, kukoricát, napraforgót, pityókát termelek a földeken – folytatja Józsi, aki a Puskás Tivadar Szakközépiskolában érettségizett, és szakemberként nézegeti-mutogatja tető alatt tárolt, példásan rendben tartott gépparkját. – Van egy kevés tritikálém, repcét, zabot nem termelek a vaddisznók miatt, erdős terület vesz körül. Baj van a mezőgazdasággal. Egyszer az, hogy nincsen munkaerő, aki dolgozzon, mert lám, a tévé is mondja, hogy Romániából minden percben elmegy három ember! A mezőgazdaság legnagyobb baja jelenleg a vaddisznók és a vadak miatt állt elő, de tán ennél is nagyobb az, hogy a határunk egy részét – majdnem 1000 hektárnyi szántóterületet – besoroltak a Natura 2000 védövezetbe a rétyi erdő miatt, ami érthetetlen, és rajta vízlevezető árkok vannak. Azok, akik berakták, arra nem gondoltak, hogy az a falu termőterülete?!


Kamionra termelni, piacot keresni

– Terményeidet tudod-e értékesíteni?
– Nekem a napraforgóra, búzára, kukoricára, pityókára szerződésem van, annak alapján adom el. A többi kultúrát kisebb állattenyésztőknek értékesítem. A tritikálét, árpát például nagyon jól tudom értékesíteni Bodzavidéken. Itt most a mezőgazdaságban az a lényeg, hogy kamionra kell termelni, kilócskákra termelni, piacozni nekünk nem lehet! Egyre több a gond az állattenyésztésben. Nekem 16 fejőstehenem van, négy növendékállat és két kisebb borjú. Mi, a család dolgozzuk fel a tejet, engedélyünk van erre, saját asztalunk és hűtőszekrényünk a Cenk alatti város piacán. Egyre igényesebb kritériumok jöttek be az uniótól. Ilyenek a permetezési listák, ökofeltételeket vezettek be, nézik, hogy mennyi nitrogéntrágyát alkalmazok egy hektár földre, ellenőrzés alatt tartanak, honnan veszem a vegyszert, engedélyezett-e az Romániában, hol tárolom, számlával kell bizonyítani az eredetét. Normáknak megfelelő trágyatárolót kell létesíteni. Tudom, hogy nehéz, de ezekkel meg kell birkózni nemcsak nekünk, hanem a kisebb termelőknek is, mert nagyok a büntetések!

 

Vezetik az ivóvizet

Felgyűlt a talajfelszínhez közeli vízrétegben a lepergett századok alatt mindaz, ami nem oda való: nitrit és nitrát, esetleg kólibacilus. Iváson kívül azonban bizonyára sok egyébre jó az a víz, ezért meg kell becsülni a régi udvari kutakat. Uzonon át Sepsiszentgyörgytől kapja majd a minőségi ivóvizet Lisznyó, s az uzoni gyűjtőmedencétől külön ágazik le a lisznyói szárnyvezeték, aminek lefektetésén éppen látogatásunk idején munkálkodott a kivitelező sepsiszentgyörgyi Tricomserv a Templom utcában (képünk).

 

 

– Egymillió euró értékű ez a beruházás – tájékoztatott Ráduly István, Uzon község polgármestere. – Külön pályázattal kormánypénzből modernizálni fogjuk aszfaltszőnyeggel és esővíz-levezető árokkal a Pét utcát is. Európai uniós forrásokból, nyertes pályázatok segítségével felújítjuk és korszerűsítjük a település egykori községházának az épületét és a kultúrotthont. És nem csak ennyi, amire biztosan számíthatnak a lisznyóiak – toldotta meg Ráduly István –, ugyanis kormánypénzből sor kerül még augusztusban a 27-es számú községi út aszfaltszőnyegének felújítására is, egészen a sepsimagyarósi Hevederi letérőig.


Marad munka a falufelelősnek is?

– Mi jót léptük azzal, hogy az uzoni községvezetés beszerzett egy több munkafázis elvégzésére alkalmas buldoexkavátort, ami nagyon megkönnyíti a közösségi feladatvégzést – részletezte a falufelelős Németh János. – Ezzel az erőgéppel sok hasznos dolgot tudunk majd kivitelezni, az egyik a téli hótakarítás nemcsak nálunk, hanem az olyan elszigetelt helyeken is, mint Lisznyópatak vagy Uzonfüzes, ahol télen hóban kell caplatniuk a kisgyerekeknek óvodába-iskolába. Nem dicséret akar lenni, de a községi tanács nem feledkezik meg rólunk: lesz jó vizünk, mert a legtöbb kút vize nem iható, minden család nézesse meg, ne adják azt a gyerekeknek! Ha lesz még aszfaltozás, megmenekülhetünk majd az őszi sártól. Határozat született arról is, hogy minden létező vagy épülőfélben levő házhoz eljutnak a bekötőrendszerrel, hogy az ne akadályozza majd az aszfaltozást. Nagy gondunk a ravatalozó. A helye is meglenne a temetőben, azt biztosítaná az egyházközség, amelynek a tulajdona, csakhogy oda is utat kell építeni és sáncot a lefolyó víznek. Még parkolónak is lenne hely. A Háromszéki Közösségi Alapítványtól kaptunk gyümölcsfacsemetéket, amit nagy gonddal a szociális segélyben részesülőkkel el is ültettünk, megöntöztük, felkaróztuk a bikfalvi keresztút és Lisznyó közötti bekötőút mentén. Hála érte. Habár apad is a település lakossága, egyházunkhoz ragaszkodunk. Lélekemelő volt március 15., nemzeti ünnepünk, ott látszott meg, hogy ragaszkodik vallásához és nemzetéhez a lisznyói ember, mert szép számban megjelentünk, szerepeltek iskolásaink is. Az I–IV. osztályt ugyanis itthon járják gyermekeink, csak a többit az uzoni iskolában. Örvendünk, mert szép a határ.

 

Németh János

 

– Legelőkkel, legelő állatokkal van-e baj?
– Majdnem minden állattartónak van bérelt legelője és pásztora. Nagyobb állattartók Kese József, Prázsmári Csaba, Varga János, Kónya Lajos, akik között juhtartók is vannak, mert szebb a juhállomány, vásárolt legelőkön tanyáznak a Szávuly János, Ráduly Dezső s a jómagam juhai is. Hiányosság az, hogy nem működik a falusi önkéntes tűzoltócsapatunk: nem tartanak össze, még a szertár előtti területet sem kaszálták le. Derzsi György lelkipásztorunk a lombhullással távozik az eklézsiából, lelkészváltáskor mindig adódnak gondok.

Az már javaslatként merült fel, hogy a faluban élő értelmiségiekkel, az új lelkésszel közösen – mert Lisznyó nem maradhat lelkész nélkül –, de különösképpen az uzoni önkormányzat és a Sepsi Református Esperesség támogatásával gyarapítani kellene a településhez kötődő eseményekkel kapcsolatos emlékjeleket és emléktáblákat. Uzon közönsége is adós még emléket állítani a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcnak, ugyanis 1704-ben az uzoni templomot pusztították el a labancok, 1706-ban Lisznyóban dúltak a harcok, és az ott leölt kurucokat a magyarósi határban hantolták el. Emléket érdemelnének Lisznyó jeles szülöttei is. Lisznyai Kováts Pál (1630–1695) debrecenben volt tanár, A magyarok krónikájáról írt műve 1692-ben jelent meg. L. Damó Kálmán (1823–1863) költő is innen származott. Petőfi Sándorral együtt volt a márciusi ifjak csoportjának a tagja és részt vett a forradalom előkészítésében. Lisznyóhoz kötődik neve a jeles brassói református lelkipásztornak és írónak, Csia Pálnak (1885–1978), valamint Jány Győzőnek (1878–1945), a Vasgárda áldozatának. Innen származott a lisznyói régi nemes székely família egyik jeles szülötte, a kolozsvári orvos és szakíró Kese György (1906–1977).


A templom tornya

– Sepsiszentgyörgyi fiatalként, majd csomakőrösi lelkészként ismertelek meg 1979-ben, tiszteletes úr. Hol folytattad szolgálatodat? – kérdeztük a nyugdíjba vonuló Derzsi György lelkipásztortól.

 

Derzsi György

 

– Megnősültem, és orvosit végzett feleségemet kis Vrancea megyei kitérővel Árapatakra helyezték, így lettem én Erősd református lelkipásztora. 1986 októberével megválasztott lelkészének a lisznyói egyházköz­ség, s azóta szolgálom ezt a települést és a hozzá tartozó Lisznyópatakot. Azóta 33 év pergett le a történelem rokkáján, kereken negyven esztendő lelkipásztorként. Szép és emlékezetes idő, ami alatt a Biblia vezérelt és toronygombunk aranyozott székely címer-jelei, melyek arra intenek, hogy maradjon meg minden ember abban nemzetben és vallásban, amelyben megszületett, és azt tartsa is meg, ápolja identitását és anyanyelvét. Feleségem Uzonban orvos, két lányom van, az egyik pedagógus, és a nagyborosnyói Bartha Károly-iskola aligazgató-tanára, másik a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület tagja, van egy kisunokám is, Ráduly Derzsi Szilárd, aki nevemet is viszi tovább. Kétszázkilencven református hívemtől válok meg októberben, és Uzonban telepedünk le.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 708
szavazógép
2019-08-21: Magazin - :

Ki pusztítja jobban a természetet? (Brazil–norvég nyilatkozatháború)

Feröer-szigeteki cetvadászatról készült fotókkal és videóval próbált visszavágni Jair Bolsonaro brazil elnök Norvégiának, amiért az felfüggesztette
az amazonasi esőerdők védelmére folyósított segélyeket az erdőirtás fel­gyorsulása miatt.
2019-08-21: Pénz, piac, vállalkozás - :

Mamutok górcső alatt (Kitekintő)

Az úgynevezett technológiai mamutcégek feldarabolása évek óta mind gazdasági, mind politikai értelemben a figyelem középpontjában van. Elsősorban az Egyesült Államokban, de mivel a Facebook, a Google és az Amazon a világon mindenhol a legközvetlenebb környezetünkben is jelen van, az Index alapján igyekszünk röviden összefoglalni a Szilícium-völgy esetleges felforgatásának okait, lehetőségeit és vélhető következményeit.