Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A Magyar Szent István-rend

2019. augusztus 23., péntek, Magazin

Magyarország legmagasabb állami kitüntetése a Magyar Szent István-rend, amelyet hagyományosan augusztus 20-án ad át a köztársasági elnök. Az alábbiakban összefoglaljuk a kitüntetés történetét annak alapításától napjainkig.

Koptik Odo dömölki apát már az 1741-es országgyűlésen javasolta egy Szent Istvánról elnevezett nemesi lovagrend létrehozását. Esterházy Ferenc gróf – akkor Moson megye főispánja, 1762-től magyar kamarai főkancellár – 1760-ban nyújtott be részletes javaslatot az uralkodónak civil érdemrend létrehozására az 1757-ben alapított Katonai Mária Terézia-rend mintájára. Esterházy újabb tervezetét Mária Terézia 1764. február 20-án fogadta el, és Esterházyt nevezte ki az alapítandó rend kancellárjává. A döntés hátterében az lehetett, hogy a királynő 1764 júniusára országgyűlést hívott össze, amelyen a hadiadó emelését szerette volna elérni, s e gesztussal a rendek jóindulatát igyekezett elnyerni.

A Szent István-rend alapítására a királynő legidősebb fia, József főherceg – a későbbi II. József – római királlyá történő koronázásának napján, 1764. május 5-én került sor, és másnap már megtörténtek az első adományozások. A rend magyar jellegének hangsúlyozása érdekében a királynő a jeles alkalomra magyar viseletben jelent meg, kíséretét kizárólag magyar nemesek alkották, és fontos szerepet játszott a ceremónián a magyar testőrség. A rend ünnepe augusztus 20., Szent István király emléknapja, nagymestere az uralkodó lett, latin nyelvű jelmondata így szólt: „publicum meritorum praemium”, azaz a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma.

Az alapszabály a rend tagjai­nak számát százban határozta meg három osztályban: 20 nagy-, 30 közép- és 50 kiskeresztes, e számba az egyházi tagokat nem számították bele. A kitüntetést csak férfiak kaphatták, (az egyetlen kivétel az alapító Mária Terézia volt), az első két osztályban a kitüntetés elnyeréséhez négy generációra visszamenőleg kellett nemesi származást igazolni, bár ettől kivételes esetben eltekintettek. A nagykereszttel belső titkos tanácsosi, a középkereszttel grófi vagy bárói rangot, a kiskereszttel bárói rangot lehetett kérelmezni.

A három osztály jelvénye nagyságban eltérő, arany szegélyű, sötétzöld zománcos kereszt volt, fölötte a magyar királyi korona képével, a nagykereszthez csillag is járt.

A kereszt középpajzsa kerek, vörös zománcos, benne a koronás zöld hármas halmon fehér kettős kereszt áll, jobbról M. T., azaz M(aria) T(eresia) kezdőbetűk arany színben. A középpajzsot arany szegélyű karikagyűrű fogja körbe, benne a rend jelmondata. A jelvényt az első osztályban jobb vállon átvetett vállszalagon, a második osztályban nyakon, a harmadikban gomblyukban viselték. A rendnek külön öltözete (vörös bársonyruha, vörös tafotával bélelt és hermelinnel szegélyezett zöld bársonymente és kócsagtollas vörös bársonykalap) is volt. A tagság nem volt örökölhető, a jelvényt és a ruhát a kitüntetett halála után vissza kellett szolgáltatni.

A kitüntetéssel elsősorban polgári szolgálatokat ismertek el, politikusok, diplomaták, hivatalnokok, és a 19. században már művészek és tudósok is megkaphatták. (A legenda szerint Arany János visszautasította a kiskeresztet, sőt, válaszul írta volna A walesi bárdokat. A valóságban a költeményt 1857-ben írta, és tíz évvel később, a kiegyezés után kapta a kitüntetést, amelyet jobb meggyőződése ellenére, barátai unszolására elfogadott, de nem köszönt meg.) Az elismerést protokolláris és külpolitikai okokból is osztották.

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as felbomlása után a Szent István-rend megszűnt. 1938-ban, Ausztria német bekebelezése után Horthy Miklós kormányzó rendelkezett a Magyar Királyi Szent István-rend adományozásáról és átvette a rend nagymesteri tisztségét, de a felújított rendet csak néhány alkalommal adományozták.

A Szent István-rendet 1946-ban, a köztársaság kikiáltásakor szüntették meg, majd 2011-ben megújították. Az azóta újra a legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István-rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A kitüntetést 2013-tól augusztus 20-án adományozza a köztársasági elnök (aki tisztségénél fogva maga is kitüntetett). A Magyar Szent István-rendnek nincsenek osztályai, nők is megkaphatják, de a jelvény ugyanolyan, mint Mária Terézia korában volt.

A legmagasabb állami kitüntetést 2013-ban Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó és Lámfalussy Sándor (1929–2015) közgazdász, bankár, az „euró atyja”, 2014-ben Kertész Imre (1929–2016) Nobel-díjas író és Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló, 2015-ben Polgár Judit olimpiai bajnok nemzetközi sakknagymester és Eötvös Péter Kos­suth-díjas zeneszerző-karmester, 2016-ban Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes és Makkai Ádám Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas költő, műfordító, nyelvész, 2017-ben Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, 2018-ban Demény Pál György demográfus, idén Roska Botond neurobiológus kutatóorvos vehette át.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 711
szavazógép
2019-08-23: Sport - :

Tizenharmadik kiírásánál a sepsiszentgyörgyi esemény (Sportnapok, 2019)

Egy hónap múlva, azaz szeptember 20–22. között tizenharmadik alkalommal kerül megrendezésre a hagyományos sepsiszentgyörgyi Sportnapok. „Ennyi esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az eseményünknek reklámértéke legyen, és most már presztízskérdés a Sportnapokon való részvétel. Nyilván, továbbra is vannak azok, akiknek mi fizetünk, hogy eljöjjenek, ennek kell majd átbillennie oda, hogy mindenki szeressen ide jönni a Sportnapokra” – nyilatkozták az esemény szervezői tegnapi sajtótájékoztatójukon.
2019-08-23: Magazin - :

Huszonöt éve hunyt el Fábri Zoltán filmrendező

Huszonöt éve, 1994. augusztus 23-án hunyt el Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező, a magyar filmművészet kimagasló alakja.