Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A közös sors szimbóluma

2019. augusztus 24., szombat, Élő múlt

2020. június 4-én állni fog a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten a Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásnál. A látványterveken jól látszik, hogy Budapest első Trianon-emlékműve – az Országház épülete iránti tisztelet kifejezéseként – részben a földfelszín alatt helyezkedik el, a nemzeti összetartozás gondolatát pedig egy örökmécses, illetve a történelmi Magyarország 12 537 településének felsorolása szimbolizálja majd.

Mielőtt részletesebben is rátérnénk, milyen lesz Budapest első, az 1920. június 4-én aláírt trianoni diktátumra emlékeztető emlékműve, érdemes egy kicsit felidézni, mi is történt 2011 óta a fővárosi Kossuth téren és környékén. Merthogy 2011 nyarán az Országgyűlés nemcsak a tér átépítéséről, az Országház tágabb környezetének megújításáról, de a szoborrombolásokat megelőző, azaz a II. világháború előtti képzőművészeti arculat helyreállításáról is döntött, elindítva ezzel a Parlament tervezője, Steindl Imre nevét viselő programot. Ennek alapján készült el a Nemzet főtere és a volt Wellisch-palota, azaz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épületének rekonstrukciója, illetve zajlik ma is az Országgyűlési Őrség irodáinak és a mindenkori házelnök rezidenciájának otthont adó Balassi Bálint utcai irodaház, valamint az egykori MTESZ-székház helyén épülő országgyűlési irodaház építése.

Időközben újraöntötték és felavatták Tisza István 1934-ben emelt és 1948-ban eltávolított szobrát, valamint Andrássy Gyula megsemmisített lovas szobrát, Zala György alkotását. Mindezek mellett az eredeti, jelenleg Dombóváron álló 1927-es emlékmű alapján újrafaragták Horvay János Kossuth-szoborcsoportját, és felújították Pásztor János művét, II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát is. A szoborállításokkal párhuzamosan a térrendezési koncepciónak megfelelően kikerült a Kossuth térről Károlyi Mihály szobra, a Vértanúk teréről pedig a Nagy Imre-emlékmű – melynek helyére egyébként már készül a korábbi Vértanúk emlékművének hiteles rekonstrukciója, és új helyet kapott a Makovecz Imre tervezte, 1956-ra emlékeztető jelképes sír is.

Mint köztudott, nem megoldható a lebontott ereklyés országzászló újraállítása, melynek helyét a monumentális szovjet hősi emlékmű foglalja el Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek felirattal. Az obeliszk eltávolítását az elmúlt évtizedekben ugyan már többen is szorgalmazták, ám azt nemzetközi megállapodás védi. Többek között az az 1995-ben Moszkvában aláírt magyar–orosz hadisír-egyezmény, mely kimondja, hogy mindkét fél a „saját költségére biztosítja az országa területén található, a másik fél részére felállított katonai temetkezési helyek, beleértve az emlékművek és más kegyeleti létesítmények fenntartását és ápolását”. Oroszország pedig különösen érzékeny ezekre a kérdésekre, így az emlékmű áthelyezésére irányuló egyoldalú lépések beláthatatlan károkat okoznának nemcsak a két ország kapcsolatában, de veszélyeztetnék a mai Oroszország területén elesett magyar katonák sírjainak megmaradását is. Így aztán – legalábbis egyelőre – nem faragják újra az elszakított országrészeket jelképező, az ereklyés országzászlóval szorosan összefüggő Trianon-szoborcsoportot sem, melyet 1921 januárjában avattak fel, majd 1945 augusztusában távolítottak el helyéről. A szobrokat ezután néhány évig állítólag a Szent István-bazilika pincéjében őrizték, ma azonban semmit sem tudunk további sorsukról, vélhetően politikai okokból megsemmisítették őket.

A trianoni diktátum aláírásának századik évfordulójára, annak következményeire azonban most kell emlékeznünk. Budapestnek pedig ehhez egy új helyen és új koncepció alapján felállított emlékműre van szüksége. Mivel az Alkotmány utca a Kossuth tér rendezésével autómentessé vált, kitűnő lehetőséget kínál egy méltó emlékhely kialakítására.

– Mivel ez az utca az Országház megközelítésének legfontosabb, egyben szimbolikus útvonala, így súlyos tiszteletlenség lett volna a Steindl Imre tervezte épületet egy hatalmas emlékművel kitakarni. Az emlékhely talajszint alatt épül: egy négy méter széles rámpaként indul a Kossuth tértől, amely a Honvéd utcáig tartó csaknem százméteres szakaszon éri el a négy méter mélységet. Ide egy több részre szakadt gránittömböt terveztünk, közepén az örökmécses a nemzeti összetartozást jeleníti meg – vázolja Wachsler Tamás, a Steindl Imre-program vezérigazgatója az emlékhely terveit. Hozzátéve: a mécses nem zárt, de tetővel fedett térben lesz, körbejárhatóan, lehetőséget kínálva az elmélyülésre.

Az elképzelések szerint ez az emlékhely nem a veszteségről, hanem az összetartozásról szól. Rámpájának gránitburkolatú falán – a határon inneni és a határon túlra került települések megkülönböztetése nélkül – feltüntetik az 1913-ra elkészült helységnévtárban szereplő 12 537 magyarországi település nevét. Esztétikai szempontok miatt – a települések nagysága alapján – a feliratokat három különböző méretű csoportra osztják. Arra azonban, hogy a valóságban szomszédos helységek ne kerüljenek egymás mellé, illetve a betűméretek eloszlása is egyenletes legyen, mindenképpen figyelni fognak. Mint ahogyan figyelnek az emlékmű környezetének kialakítására is, hiszen az Alkotmány utcai, már meglévő fasor változatlan marad, egyetlen fát sem vágnak ki. A rámpa mellett, mindkét oldalon ugyanakkor egy másfél méter széles zöld sávot hoznak létre, ami nemcsak jól mutat majd, de elkerülhetővé teszi azt is, hogy védőkorlátot kelljen építeni.
Az emlékmű avatására 2020. június 4-én, a trianoni diktátum aláírásának századik évfordulóján kerül sor.

Barta Boglárka
(Magyar Demokrata)

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 966
szavazógép
2019-08-24: Vélemény - :

Egy ország, két világ (Román szemmel)

Miért a Bánság a vezér és Erdély az agy?
Bukarest–Ilfov–Argeş–Prahova–Konstanca tengelyen tevékenykedő cégek biztosítják a teljes román kivitel 38,6 százalékát, a Bihar–Arad–Temes–Szeben–Brassó tengelyen lévők pedig a 27,8 százalékát az Országos Statisztikai Intézet (INS) legutóbbi adatai szerint.
2019-08-24: Irodalom - :

Az ötödik kerék 1. (Hegedűs Imre János regénye)

Moyses Márton élete és tűzhalála