A csángószövetség 2000-ben indított magyar oktatási programjának irányítását 2012-ben a magyar kormány (mint fő támogató) a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének adta át, a szeptemberben kezdődő tanévtől ellenben újból a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége lett a gazdája a magyar oktatásnak. A tanév végén huszonhárom oktatási helyszínt vett át a szövetség, tizenkilenc faluban iskolai magyar oktatás is működött. A programban huszonkét oktató és tizenegy hagyományőrző tanított, utóbbiak mind helybeliek. Ferencz Éva, az MCSMSZ oktatásért felelős ügyvezető elnöke szerint legalább húsz oktatóra lenne még szükség, mert sok településen két-három tanár helyett egy tanít, és vannak, akik két faluban foglalkoznak a gyermekekkel.

Még legalább húsz falu lenne, ahol ugyan elveszett a nyelv, de a kultúra megmaradt, ezekben el lehetne indítani a magyar oktatást, de még húsz tanítóra lenne szükség – mondotta. Felhívásában a szövetség arról tájékoztat, hogy elsősorban a már meglévő, otthonról hozott nyelvtudásukra alapozva magyar köznyelvet tanítanak a gyermekek számára oly módon, hogy tiszteletben tartják a helyi nyelvváltozatot. Használható nyelvtudást, önbizalmat szeretnének adni a nyelv használatához, magyar ábécét, írást, olvasást, szövegértést, helyesírást, fogalmazást tanítanak, de fontosnak tartják, hogy a gyermekek megismerjék a magyar történelmet, saját népcsoportjuk történelmét és a magyar irodalmat is. Ehhez a munkához várnak még jelentkezőket (bővebben a csango.ro internetes honlapon tájékoztatnak).

Egységes fejlesztés

Járai Zsigmond miniszterelnöki megbízott, a külgazdasági és külügyi tárca képviselője, a csángó–magyar együttműködés koordinátora korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy a tervezett integrált csángó fejlesztési program megköveteli a minden eddiginél átfogóbb koncepciót, az egységes fejlesztést, ami már ezen a nyáron megnyilvánul abban, hogy az oktatásügy mellett a helyben maradás, a gazdasági fejlődés témakörökben is tartanak találkozókat, egyeztető fóru­mokat.

Menjek vagy maradjak címmel tartották meg augusztus második hetében a 4. Csángóföldi Nyári Egyetemet a Bákó megyei Kosteleken a Partiumi Michiel de Ruyter Tudományos Társaság, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, valamint a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület szervezésében. Előadók és a szekcióülések, ifjúsági kerek­asztal-beszélgetések résztvevői közösen keresték a választ a Kárpát-medencei fiatalság gazdasági migrációjára, vizsgálták a kialakult helyzetet és az ellenintézkedések lehetőségeit, valamint azt, hogy a gyermekvállalás mennyire tud kivándorlást megállító tényezőként hatni. A közel száz résztvevővel megtartott nyári egyetem kísérőprogramjai között szerepelt kirándulás, tánc­ház, mesemondás, bemutatót tartott a balmazújvárosi Hunor Íjászegyesület, és megszervezték az első nyári egyetemi íjászkupát, az önkéntes napon pedig a fiatalok a tájház körüli munkálatokban segítettek és patakmedret takarítottak.

Szintén Kosteleken tartják augusztus 24–30. között az egyhetes Csángóföldi Közgazdasági Kerekasztalt, amelynek célja a csángók életkörülményeinek és vállalkozói lehetőségeinek felmérése és támogatása, versenyképes gazdasági ismeretek, sikeres magyar vállalkozói példák, tapasztalatok átadása, a helyben maradás ösztönzése. A Z. Generációért Alapítvány és a Klebelsberg Kuno Szakkollégium szervezésében rendezett kerekasztal központi témája Csángóföld gazdasági és kulturális potenciáljának újraértelmezése, a kultúra és hagyományőrzés, gazdaság és turisztikai lehetőségek felderítése és képalkotás az aktuális gazdasági-társadalmi állapotokról. (A részletes program olvasható a csak2020.zalapitvany.eu internetes honlapon.) A rendezvény házigazdája a Partiumi Michiel de Ruyter Tudományos Társaság, amely hat esztendővel ezelőtt megvásárolt egy ingatlant Kosteleken, és úgy építették újjá, ahogy száz évvel ezelőtt építettek a helybeliek. Szabó-Bilibók Attila, a társaság elnöke lapunknak elmondta, még hátravan a tájház berendezése, remélik, jövőben megnyithatják a közösségi térként, kulturális rendezvények helyszíneként és népviseleti, népművészeti gyűjtemények otthonaként működő létesítményt.