Az elmúlt hétvégén, Kászonaltízben került sor a II. országos berkejuh-kiállításra és bírálatra. Számos gazda jelentkezett az eseményre, a bírálat során a háromszéki juhtenyésztők bizonyultak jobbaknak. A zabolai Salamon Nicolae első helyezést ért el állataival, második lett a martonfalvi idős és ifjú Molnár Ede, harmadikként kapott elismerést a kézdivásárhelyi Kovács László, és a negyedik helyezés is háromszéki tenyésztőt illetett, a gelencei Fejér Attilát.
A bemutatott állatok genetikai minőségének értékelése mellett a szervezők hangsúlyt fektettek a juhhús fogyasztásának népszerűsítésére is. A minőségi juhhús – ami külföldön is értékesíthető – követelményeit Veres István Michelin csillagos mesterszakács ismertette a jelenlévőkkel. Ismertetője különös fontossággal bírt, hiszen a Kászonokban tervezik egy juhvágóhíd beindítását, ami jelentősen serkentheti a vidék juhtenyésztését.
A kászonaltízi rendezvény fővédnöke Tánczos Barna szenátor volt, aki lapunk kérdéseire is válaszolt.
– Az esemény fővédnökeként hogyan értékeli a rendezvényt?
– A hagyományteremtő céllal tavaly elkezdett esemény fontos eredménye, hogy idén több mint ötven gazda hozta el állatait. Bemutatták a kizárólag Székelyföldhöz köthető verespofájú berkét, hogy ezt a fajt minél ismertebbé, komoly szakmai munka mellett elismertebbé tehessük. Nyilvánvaló, hogy ez a gazdák számára is megerőltető, így megköszönöm, hogy ilyen szép állományokat állítanak ki. A pontozás mindig érdekes szakmai vitának a forrása, ez az alkalom, amikor a gazdák megvitathatják, hogy melyik tenyésztési irányt választják.
– A verespofájú berkét kovásznaiként is emlegetik. Van különbség a kovásznai és a kászonvidéki jószág között?
– Minket, székelyeket az jellemez, hogy a székek közötti egészséges verseny Székelyudvarhely, Csík, Háromszék között több évszázadra visszavezethető, s meghatározza életünket. Ha ez jó irányba visz, előnyös a versengés. Mondhatjuk, hogy kovásznai vagy kászoni verespofájú berke. Ugyanarról a berkéről beszélünk, és innen indulnak a szakmai viták is. Ha lehet így fogalmazni, a kovásznai vérvonalnál az állományok láthatóan nagyobb termetűek, robusztusabbak, húsformára jobbak. A kászoniak sokkal rusztikusabbak, valószínűleg a hegyi legelőkre sokkal inkább megfelelnek – és mindezekből indul egy szakmai vita is, amelyet előbb-utóbb döntés kell hogy kövessen. Ez a helyi fajták konzerválása szintjén lenne megfelelő, és a fajtán belüli tenyésztési irányt is jól meghatározhatja.
– Székelyföld agrárgazdaságában milyen szerepe van a juhtenyésztésnek?
– Nem mi vagyunk az országos bajnokok. Köztudott, hogy a Szeben környéki gazdák legalábbis létszámban a legerősebbek, utánuk óriási állományokkal jönnek a tulceai, galaci juhászok. Székelyföldön kiegészítő gazdálkodásként van jelen, ahol a legeltetési időszakban legelőkre adják ki a juhokat. Én hiszek ebben a gazdálkodási lehetőségben. A nagyüzemi, sok száz fős gazdaságok léte kérdőjeles, mert nehéz a fiatal generációkat meggyőzni az extenzív tenyésztésre. Óriási a különbség például a franciaországi intenzív tenyészetek és az itthoni, esztenás, a világtól többé-kevésbé elzárt életmód között. De utóbbi berendezkedés fontos nekünk, azért is, hogy karban tudjuk tartani legelőinket. Székelyföld, itt a Kászonok is azért ilyen szép zöld, mert a kisgazdák fennmaradtak. Szerepük annál is nagyobb a családi jövedelem kiegészítése mellett, hogy egy szép vidéket is fenntartanak. Ehhez állami támogatás is szükséges.
– Egyre kevesebben vállalnak munkát a mezőgazdaságban, a juhtenyésztésben különösen. Hogyan lehet ezt a hátrányt kiküszöbölni?
– Hihetetlenül nehéz. Az állatállományokat nem lehet magukra hagyni, nagy a vadveszély. Farkas, medve veszélyezteti az állományokat, össze sem lehet hasonlítani a nyugat-európai gazdaságokkal, ahol teljesen felfoghatatlan az extenzív, rusztikus gazdálkodás, ami fennmaradt a Kárpát-Medencében. Kihívás számunkra meggyőzni a fiataljainkat, hogy folytassák ezt a gazdálkodási formát. De bízom benne, hogy ezt fenn lehet tartani annak ellenére, hogy egyre nehezebb.
– A berke esetében vegyes hasznosítású fajtáról beszélünk. Könnyítheti a juhászok munkáját, ha szakosodnak, tej, illetve hústermelésre állnak át? Ez mindenképp csökkentheti az emberi munka igényét.
– Őszintén azt mondom, hogy ha valaki hús- vagy tejtermelésre szakosodna, akkor még mindig jobb a belterjes, intenzív tenyésztés. Erre például jók a rég kitenyésztett francia fajták. Tagadhatatlan, hogy a szakosodott termelők előnyben vannak az ilyen fajták választásával. De itt, Székelyföldön még mindig van értelme a kettős hasznosítású fajtáknak. Ki tudja egészíteni egymást a báránytenyésztés, illetve a sajt előállítása. De folyamatosan kell haladni a piac kérésének és igényének megfelelően. Ezért is jó a kászoni kezdeményezés, melynek során juhvágóhidat létesítenek, és ez meg is valósul jövőre. A kászoni bárány külön brand lehet a hazai és nemzetközi piacon. A kászoni legelőkről származó, anyatejen nevelt, gyógynövényeket fogyasztó bárányoknak a legjobb piaca külföld. Ma az országban erre kevés az igény. De ha jól össze tudjuk kapcsolni a gazdákat egy közös vágóponttal, külföldi vevővel, hiszem, hogy ebben jó lehetőségek rejlenek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
