Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Tarnów még vár

2019. augusztus 28., szerda, Élő múlt

A dél-lengyelországi, galíciai Tarnów városát és Sepsiszentgyörgyöt számos szál fűzi össze. Egy azonban még hiányzik: a testvérvárosi kötelék. Megkötésére a szándék megvolt, tizennyolc esztendeje egyfajta előszerződést is aláírt a két város akkori polgármestere, Sepsiszentgyörgy nevében Albert Álmos, Tarnów képviseletében Józef Royek. A folytatásra, a valódi testvérvárosi szerződés megkötésére azonban azóta sem került sor. Pedig ha létezik város, mely méltó Sepsiszentgyörgy testvérének, akkor az Tarnów. És fordítva: ha létezik város, melyet testvéréül akar fogadni Tarnów, az Sepsiszentgyörgy.

  • Bem József szobra a Vársánc utcában. A szerző felvétele
    Bem József szobra a Vársánc utcában. A szerző felvétele

„Megkívánt” székely kapu

2001-ben székely kaput és tíz kopjafát adományozott Sepsiszentgyörgy Tarnównak. Az ajándék nem előzmény nélküli: két évvel korábban, II. János Pál pápa hazalátogatása alkalmával Ószandec – a pápalátogatás helyszíne – kapott egy hatalmas székely kaput ugyancsak Háromszékről. 1999. június 16-a nevezetes nap volt a lengyel nép életében, a keresztény egyház fejeként ekkor járt először hazájában a lengyel származású Karol Józef Wojtyla; és nevezetes ez a nap számunkra is, hiszen ekkor és ott avatta II. János Pál szentté Árpád-házi Kingát, V. Boleszláv lengyel fejedelem feleségét, akit a lengyelek „Népünk Anyjának” neveznek. Ószandec azóta zarándokhellyé változott, a klarissza kolostor – melynek udvarában, a Szent Kinga Háza múzeumban láthatóak Szent Kinga kultuszának emlékei – kapuja ma is hirdeti az ezeréves lengyel–magyar közös múltat.

A pápalátogatás után a tarnówiak „megkívánták” a székely kaput. Ők is, akárcsak mi, háromszéki székelyek, a tettek emberei. A „megkívánásban” nagy szerepe volt a Tarnówi Magyar Baráti Társaságnak, a lengyel–magyar barátságot következetesen és kitartóan ápoló, legrégibb, 1956-ban alakult testületnek, mely felvette a kapcsolatot a krakkói magyar főkonzulátus akkori vezetőjével – ami nem ment nehezen, hiszen Kovács István otthonosan mozgott Tarnówban, ő lévén Józef Bem életének egyik legszakavatottabb kutatója, és, mint ismert, Bem apó Tarnów szülötte. Kovács István aztán háromszéki kapcsolatait mozgatta meg.

A tarnówiak előzőleg csupán egy székely kaput szerettek volna állítani a városi parkban, a Bem-mauzóleumhoz vezető sétány elejére. Ám amikor elkezdtek komolyan gondolkozni a terven, rájöttek: a park csendes, félreeső hely, „elveszne” benne a székely kapu. De ott volt a város történelmi központjához vezető főutca mentén egy kicsiny parkocska, benne Petőfi szobrával: adta hát magát a megoldás, hogy ennek bejáratához állíttassák a kaput.

 

 

Tarnównak 1986 óta van Petőfi-szobra, Pálfy Gusztáv alkotását ekkor adományozta a galíciai városnak a magyar állam – és majdhogynem lett egy másik is. Kevésbé ismert tény ugyanis, hogy – szintén Kovács István közvetítésével – Tarnów már egyszer felvette a kapcsolatot Sepsiszentgyörggyel: 1994-ben, Bem születésének 200. évfordulóján felmerült a két város testvéri kapcsolatának megkötése, az akkori elképzelés szerint Tarnów adományozott volna Sepsiszentgyörgynek egy Bem-szobrot, a háromszékiek pedig a kölcsönösség jegyében Petőfi-szoborral viszonozták volna az adományt. 1994-ben azonban nem jött létre a testvérvárosi kapcsolat, és ezzel a sepsiszentgyörgyi Bem-szobor ügye is lekerült a terítékről. Talán nem véglegesen, hiszen Bem apó megérdemelné, hogy ne csupán utca viselje nevét Háromszék fővárosában.

Visszatérve a Petőfi-parkra: megszületett tehát a tarnówiakban az elképzelés a székelykapu-állításra. Bem apó szülővárosa Kovács Istvánt kérte fel a közvetítői szerepre, de nem csak a székely kapu beszerzésének ügyében, hanem a testvérvárosi kapcsolat nyélbe ütéséért is. Az első témakörben hamar és az előzetes elképzelést sokszorosan kibővített megoldás született. Sepsiszentgyörgy elöljárósága ugyanis úgy döntött, ha már ily jeles eseményre készülnek Tarnówba, ne csupán egy székely kaput, hanem a sajátságos székely emlékjelből is vigyenek magukkal: tíz kopjafát, rajtuk Bem nevezetes erdélyi csatáinak időpontjával. Az így módosított terv kivitelezésére Zakariás Attilát kérték fel (ő tervezte a két évvel korábban Ószandecen felállított, gelenceiek által faragott óriási székely kaput is), az újjászületett park avatására végül 2001. május 26-án került sor.

 

Elvarratlan szál

2001. május 24–26. között első alkalommal szervezte meg Tarnów önkormányzata a krakkói magyar főkonzulátussal közösen a Magyar Kultúra Napjait. Hosszas előkészület előzte meg ezt a rendezvényt is, Kovács Istvánnak épp négy esztendejébe került, mire összehozta. De az eredmény kárpótolta fáradozásáért: e három nap alatt a tarnówiak olyan ízelítőt kaptak a magyar kultúrából, amely újabb ezer esztendeig biztosítja a lengyel–magyar barátság megmaradását.

A rendezvény harmadik napján került sor Tarnów és Veszprém együttműködési szerződésének aláírására. Az ünnepélyes eseményre a Ratuszban, a régi városházán került sor. Különleges hely ez az ódon épület, a reneszánsz gyöngyszeme. Csak egy apróság amúgy az egész Tarnówra jellemző építészeti megoldásokból: a városháza nagy, nehéz faajtajának kovácsoltvas kilincsborítóján is a város címere található. Ami nem egyéb, mint kék mezőben hatágú arany csillag, alatta ugyancsak arany félhold. Mielőtt bárki arra következtetne, hogy a jó tarnówiak városuk jelképének megalkotásában Háromszék címeréből inspirálódtak, el kell mondanunk: az övék sokkal régebbi eredetű, a 14. században élt Spycimir lovag, a későbbi városépítő Tarnowski család ősének címere volt.

Visszatérve arra a tizennyolc év előtti május 26-i napra: Veszprém és Tarnów együttműködési szerződésének aláírásakor Kuti Csaba, Veszprém megye közgyűlésének elnöke és Józef Royek tarnówi polgármester egyaránt kiemelték: hárompólusú barátság köttetett meg ott és akkor, utalva a Veszprém és Sepsiszentgyörgy között már létező, a Veszprém és Tarnów között akkor aláírt és a Tarnów és Sepsiszentgyörgy között az eljövendőben megköttetendő együttműködési megállapodásra. Az ünnepségen a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csapatának gelencei ütege állt díszsorfalat. „Az ilyen környezetben tett fogadalom erős kötődésű, biztos alapokon nyugvó és tiszta jövőképet felmutató kell hogy legyen” – írta akkor az eseményről tudósító riporter. De a sors úgy hozta, hogy Tarnów és Sepsiszentgyörgy között azóta sem köttetett meg a testvérvárosi szerződés. Tarnów még vár rá.

 

Petőfi park, Magyar tér

A tarnówi Petőfi parkban jelenleg tizenkét emlékjel található: a tíz sepsiszentgyörgyi kopjafa és két újabban állított faoszlop. A tíz kopjafa a székely kapu és a Petőfi-szobor között, egy rondó körül, mintegy „ősi kör”-ként áll, látszik rajtuk, hogy az elmúlt tizennyolc év alatt valamelyes védelemben részesültek, mostanára azonban, főként a napsütésnek jobban kitettek, eléggé megkoptak. A székely kapu nagyon jó állapotban található, nem csak folyamatos karbantartása, hanem ápolt környezete is bizonyítja, a tarnówiak nagy becsben tartják ajándékunkat.

Némileg rossz szájízzel tapasztaltam idén nyári ottjártamkor, hogy a Petőfi parkban a székely kaputól a kopjafákhoz vezető sétány két oldalán két új emlékoszlop jelent meg.

 

 

Az egyik a Gömörben született dr. Forgon Mihály genealógus-történésznek állít emléket, aki az első világháború legelején Tarnównál halt hősi halált, a másik a város díszpolgárának, Lippó­czy Norbertnek, aki lengyel nőt vett feleségül, Tarnówban telepedett le, 1956-ban ő alapította meg a Bem József Magyar Baráti Társaságot, kutatta és felvásárolta az Erdélyi Panoráma című körkép darabjait, melyeket aztán a város múzeumának ajándékozott. Az emlékoszlopok feliratát olvasva azonban a rossz szájíz hamar elmúlt: részint, mert nem sajátíthatjuk ki mi, sepsiszentgyörgyiek Tarnów Petőfi parkját (különösképp, hogy nem is igyekeztünk testvérvárosi kapcsolatot létesíteni velük), részint, mert a jeltelen tömegsírban nyugvó dr. Forgon Mihály és a magyarságért, illetve fogadott városáért annyit tevő Lippóczy Norbert is megérdemli az emlékállítást.

Lippóczy Norbert emlékoszlopán magyar és lengyel nyelven az olvasható: „Neked két hazát adott a végzeted.” Ugyanez érvényes lehetne a város legnevesebb szülöttjére, Józef Zacharias Bemre is. Sőt: neki három hazát adott a végzete. Egyet, melyről halálos ágyán, utolsó szavaiként azt mondta: „Lengyelország, én már nem szabadítalak fel…”; a másikat, melynek történelmébe Bem apó néven, altábornagyi ranggal írta be nevét; és a harmadikat, ahol Murád pasaként tisztelték.

Szobrát a Bem József Magyar Baráti Társaság közadakozásból állíttatta fel 1985-ben a Walowa (Vársánc) utcában, talapzatán a lengyel felirat azt jelenti: „Bem József tábornok, Tarnów szülötte, lengyel és magyar hős.” A hatalmas fűzfa alatt álló szobor alatt állandóan piros-fehér-zöld színű szalagokkal körülfont koszorúk találhatóak, Tarnów városa pedig különleges gesztussal fogadja az oda látogató magyarokat: a szobor előtti két virággrupp egyikébe fehér és piros – a lengyel nemzeti színek –, másikba piros, fehér, zöld színű virágokat ültetnek. Újabban arra a tűzfalra, amelyre a honvédegyenruhás, kardját kivonni készülő Bem néz, a nagyszebeni csatát ábrázoló Erdélyi Panorámának azt a jelenetét festette fel egy helyi alkotóművész, amelyen Bem, vezéreitől körülvéve, a csata kimenetelét fürkészi. A tűzfal előtt a lengyel–magyar barátság díszpadja áll, háttámláján a lengyel és a magyar címerrel, karfájának külső oldalán azt írja: „Hálából lengyel barátaink függetlenségéért, valamint a lengyel és a magyar nemzet barátságáért! Állíttatott 2018. június 28-án.” Így, ezzel a szürke és barna márványból készült paddal válik immár teljessé a Bem-szobor környezete, amelyet úgy hívnak: Plac Wegierski. Vagyis: Magyar tér.

 

Bem nyughelye

Milyen más érvet hozhatnánk még fel a Tarnów–Sepsiszentgyörgy kapcsolat szükséges voltának alátámasztására, mint a Bem-mauzóleum megoldásáét? Ismert a történet: a lengyel állam 1926-ben, annak jeléül, hogy mennyire ragaszkodik nemzeti hőséhez, a Törökországban elhunyt Bem hamvainak szülővárosába történő hazaviteléről döntött. Murád pasa emlékét Aleppó megmentőjeként Törökországban is nagy tisztelet övezte, földi maradványainak átadásába háromévi egyeztetés után mégis beleegyeztek a török hatóságok. Csakhogy a mélyen vallásos lengyel nemzet nagy dilemmával állt szemben: szentelt földbe hogyan temessék a világosi fegyverletétel után törökországi emigrációba kényszerült, hazája felszabadítása érdekében a mohamedán vallást is felvevő Bemet?

 

 

A megoldást mintha háromszéki székely ember adta volna meg: a városi parkban egy mesterséges tavat létesítettek, az abból kiálló hat kőoszlopon nyugszik a szarkofág Bem testével. És ennek oldalain már minden szükséges felirat megtalálható: a park felőli homlokzatán Józef Bem, oldalfalán születésének (1794), halálának (1850) és hamvai hazavitelének (1929) dátuma, másik homlokzatán magyar nyelven: Bem apó a Magyar Szabadságharc legnagyobb hadvezére 1848–1849, és végül negyedik oldalán a török kormány által eljuttatott, arab betűkkel írt, török nyelvű felirat: Ferik Murad Pasa (Murád pasa tábornok).
Tarnów vár. Minden magyar embert hazavár.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 716
szavazógép
2019-08-27: Belföld - :

Hírsaláta

BĂSESCU MEGINT VISSZAVONULÓT FÚJ. Az elnökválasztás napján „teljesen véget érnek” a párttal szembeni kötelességei – jelentette ki Traian Băsescu.
2019-08-27: Belföld - :

Az RMDSZ nemet mond a kisebbségi kormányra

Az RMDSZ nem lép be egy kisebbségi kormányba és nem is támogatja azt – nyilatkozta kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök.