Steve Irwin, a krokodilvadász életéről felesége és munkatársa, Terri könyvet jelentetett meg.* Ismert, hogy örökös khakiszínű ruhájában — a régi felvételeken ma is látható állatkertalapító — a legveszedelmesebb hüllőket is nevetve, hozzájuk egyfolytában beszélve fogdosó ausztrál állatvédő és -mentő tavalyelőtt halt meg egy óceáni felvétel alkalmával, amikor egy rája mérgező tüskéje mellébe csapódott.
Steve serdülőkori barátja és mindvégig hűséges munkatársa volt Wes. A barátságról lapunkban e sokszor rosszul értelmezett kapcsolatról már esett szó. De szavaknál bizonyítóbb erejű az életből vett példa, amellyel Terri elbeszélésében teszi életessé e két természetrajongó barátságát.
Egy pusztító erejű vihar és árvíz veszélyezteti az állatkertet. Előbb a rádiójuk, majd a lámpáik is elromlanak. A beállt sötétség és az állatokat elválasztó kerítéseket támadó, derékig érő víz rendkívül megnehezítette a mentést. Lássuk a továbbiakban Terri helyzetleírását.
,,A dingók szomszédságában lakott Graham, a krokodil. Wes, Steve és még néhányan ezen a helyen küszködtek az árral. (...) Graham párja, Bindi éppen a tojásrakás idején volt, s ez még veszélyesebbé tette a fiúk munkáját: mindketten tudták, hogy éjszaka jön el a krokodilok ideje, és Graham jó eséllyel cserkészné be őket... Mikor Wes lehajolt, hogy felszedjen egy adag szemetet, hátulról megtámadta a négyméteres, több mint 400 kilós hüllő. Graham megragadta West, felső fogsora a férfi farába mélyedt, az alsó pedig térd fölött a hátsó combjába. Aztán húszezer kilopascal nyomással összezárta állkapcsát... Wes kiszabadította magát a szorításból, de két, ököl nagyságú rész kiszakadt belőle. Graham erőt gyűjtött a következő támadásra... Amint Graham megmozdult, Wes tudta, hogy a következő harapás a feje lesz. Steve megragadta Graham hátsó lábát, s így sikerült magára vonnia figyelmét. Graham Steve-re támadt. Wes gyorsan a kerítésre menekült. Steve felnézett, és látva barátját a kerítés tetején, azonnal megértette, hogy Wes — bár megsebesült — mindjárt visszaugrik, hogy segítsen neki.
— Tűnj el! Jól vagyok — kiabált oda neki.
Sikerült átugraniuk a kerítésen, mielőtt a krokodil újra támadt.
Steve az életét kockáztatta, hogy megmentse West, ő pedig súlyos sérülten ott állt a kerítés tetején, hogy visszamenjen segíteni Steve-nek. Ez volt az igazi barátság, az igazi szeretet. A Szentírás szavai jutottak eszembe: nincs mélyebb szeretet annál, mint amikor saját életünket adjuk egy jó barátért..."
* Terri Irwin: Az én krokodilvadászom. Steve Irwin élete, Korona Kiadó, Budapest, 2008.
