Negyedik alkalommal szervezték meg Feldobolyban a Szilva napja eseménysorozatot. A szép idő, a gazdag programajánlat nem csak a helybélieket csalogatta ki az iskola kertjébe, elszármazott feldobolyiak, máshonnan érkezett vendégek is ott voltak a szombati rendezvényen.
Szervező volt a Feldobolyi Kulturális és Közösségi Egyesület, a rendezvény támogatója a megyei tanács, a helyi önkormányzat, más támogatók. Elmondásuk szerint a feldobolyi Szilva napja célja a vidéki hagyományok őrzése, a bevált természetes receptek népszerűsítése.
Az ünnepélyes megnyitó során Kelemen Szilárd szervező kijelentette: a Szilva napjának, a hagyományos szilvaíz készítésének köszönhetően Feldoboly is felkerült a gasztronómia és a világ térképére.
Ünnepi beszédében Kanyó Antal nagyborosnyói alpolgármester elmondta: a falunapot egy kis lekvárfőzéssel és egyebekkel kívánták kiegészíteni, ahol be tudják mutatni a helyi hagyományokat is a látogatóknak. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke további támogatást ígért „a kicsi falu csodálatos ünnepének” jövőbeli megszervezéséhez. A szilva ünnepének lényege, hogy nemcsak egyszerű falunapról van szó, hanem témája van, lelke, tevékenysége és eredménye is van – hangoztatta Tamás Sándor.
Ilie Nicolae polgármester a maga során nagyra értékelte a feldobolyi egyesület munkásságát, hangsúlyozta, az önkormányzat támogatta és támogatni fogja tevékenységüket.
A Szilva napjára Tamás Sándor vendéget is hozott Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor személyében. A vendéget Vajda Zsigmond zsűritag a tavalyi szilvaünnepen készült lekvárral ajándékozta meg. A Szabadtűzi Lovagrend tagja az elmúlt három év lekvártermésének bizonyítékát, három, dátumozott üvegbe zárt szilvaízt tett a maga során a színpadra.
A Szilva napja fénypontja minden évben a szilvalekvár főzése, de többen mondogatták, hogy a szilvából pálinkát is lehetne főzni… Idén mindössze három csapat nevezett be a lekvárfőzésre, habár az iskolakertben ennél sokkal több üstnek is lett volna hely. Az üstök mellett forgolódó Csoma Sándor és Csoma Csaba elmondták: kevesen vállalják a lekvárfőzést, mert bizony kemény munkáról van szó. A két feldobolyi résztvevő reggel nyolckor gyújtotta meg a tüzet az üstök alatt, arra elő kellett készíteniük a tisztított, magozott szilvát. Nyolc óra kell a főzéshez, időközben folyamatosan kell kavargatni, nehogy odakapjon – sorolták a tennivalókat. Régebben hét-nyolc vagy még több asszony ülte körül az üstöt, felváltva kavargatták a lekvárt, beszélgettek, így hamarabb telt az idő az egész napos munka idején – elevenítették fel a múltat. Hogy melyik irányba kell kavarni, milyen sebességgel, azt már nem árulták el, ez a feldobolyi lekvárfőzők saját titka – mondták viccesen.
Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos, a Szabadtűzi Lovagrend lekvárbíráló zsűrijének elnöke a maga során úgy értékelte, legalább tíz lekvárfőző csapat is tevékenykedhetne a Szilva napján, de akár az oroszhegyi szilvaünnephez is felfejlődhet az esemény, ott harminc csapat is részt vesz a főzésben. A zsűri kiválónak értékelte mindhárom csapat főztjét, sőt, a szilva hozzáadásával készült vaddisznópörköltet is nagyra becsülték.
A lekvárfőzés mellett a szervezők gondoskodtak a vendégek szórakoztatásáról, ellátásáról. A színpadon több együttes is fellépett, a gyermekek számára hagyományos foglalkozásokat biztosítottak. Közreműködött a lécfalvi ifjúsági fúvószenekar is Kertész Barna karnagy vezetésével.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.