A 65 év felettiek 2018-ban 35,6 millió fővel a népesség szinte egyharmadát tették ki, ami egyre súlyosabb hatással van a gazdaságra. A várható átlagos élettartam a tavalyi évben a férfiaknál 81,25 év, a nőknél 87,32 év volt, ezzel Japán a világ egyik legtovább élő társadalmának számít. Mindez a kiemelkedő minőségű egészségügyi ellátásnak, az aktív életmódnak és az egészséges táplálkozásnak köszönhető.

A kormány 1963-ban vezette be az intézkedést, hogy a százéves kort elérőket ezüst szakés csészével ajándékozzák meg a jeles alkalomból. 1963-ban az ezt a kort megélők száma 153 fő volt, de miután a száz évet meghaladók száma jelentősen emelkedett, a kormány módosítani kényszerült a felajánláson. A száz év fölöttiek száma 2014-ben 30 ezer, a tavalyi évben pedig már majdnem 40 ezer fő volt. 2016-tól a száz százalékban ezüstből készült szakés csészék helyett csupán ezüstözött csészét kapnak az idősek.

A nemzeti ünnepként számon tartott esemény gyökerei 1947-ig nyúlnak vissza, amikor egy faluban kikiáltották szeptember 15-ét az öregek napjának, ezt követően az ünnep lassan az egész országban elterjedt. Az ünnep lényege, hogy a fiatalabb generáció háláját fejezze ki az idősebbeknek az eddigi törődésért. Hivatalos státuszát 1966-ban nyerte el, s a japánok ezen a napon minden évben nagy hangsúlyt fektetnek az idős emberek megünneplésére.

A legelterjedtebb szokás, hogy a családok hazalátogatnak a nagyszülőkhöz, dédszülőkhöz, hogy egy kis időt töltsenek együtt. A kisgyerekek énekkel és tánccal kedveskednek, édességgel, teával kínálják az időseket. A televízió is az idős nézőknek sugároz műsorokat ezen a napon, és rengetegen végeznek önkéntes munkát, amellyel az időseket segítik.