A szakértő az uniós támogatásokról tartott eligazítót, kiemelve néhány fejezetet. A vidékfejlesztési program keretében újdonságra hívta fel a figyelmet: az erdőtulajdonnal rendelkező önkormányzatok pályázhatnak fejlesztésre. Hangsúlyozta, helyi akciócsoportokat kell létrehozni a pályázatok kezdeményezésére, lebonyolítására. Ami a pályázatírást illeti, öreg hibára mutatott rá: általában intézményen belül az állandó fizetésből élő munkatárssal állíttatják össze az iratcsomót. A hivatalnok egyáltalán nem motivált, törvény értelmében többletjavadalmazást sem kaphat, s a pályázat általában nem sikeres. Ezért külső szakemberekkel kell elvégeztetni a pályázat összeállítását, hiszen az érték öt százalékát tanácsadásra lehet fordítani. Így, amennyiben a pályázat nyertes, ki lehet fizetni a sikerdíjat, ám ha nem az, akkor annak összeállítója elesik a jövedelemtől.

A humán erőforrás szakmai fejlesztésére is pályázni kell, s ez igen szükséges. Mentalitásváltásra van szükség ahhoz, hogy vállalkozásbarát légkört alakíthassunk ki, mondta az előadó, hozzátéve, sajnálatos módon a Székelyföld ebben épp ellenkező előjellel jár az élen, itt a legtöbb az iskolát abbahagyó gyermek.

A környezetvédelmi programoknál a vízhálózat fejlesztésére és a szennyvíztisztítás fontosságára világított rá. A Hargita megyei negatív példát elevenítette fel, ahol nem léphetett szövetségre öt város a vízellátás korszerűsítésére a SAMTID-program keretében. Magyarázatul hozzáfűzte, csak azért, hogy a megyei tanács elnöke ne járhasson a programban szereplő szolgálati gépkocsival, meghiúsították a tervet.

Tamás Sándor, a házigazda megyei tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Központi Fejlesztési Régióban még egyetlen önkormányzat sem pályázott A fenntartható turizmus fejlesztése és népszerűsítése című fejezetben, amely a kulturális örökség restaurálására, a természeti adottságok értékesítésére, a vendéglátó szolgáltatások emelésére, a szükséges infrastruktúra megteremtésére vonatkozik.