Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

1938. szeptember 30.A müncheni egyezmény aláírása

2019. szeptember 30., hétfő, História

1938. szeptember 30-án, a kora éjjeli órákban született meg a müncheni egyezmény, melyben Mussolini olasz diktátor, Daladier francia és Chamberlain brit miniszterelnök jóváhagyta Hitler területi követeléseit Csehszlovákiával szemben. A szerződés, mely a náci Németország háborús zsarolásának eredményeként jött létre, a birodalomhoz csatolta a túlnyomórészt németek lakta Szudéta-vidéket, de közvetve a Prágával szemben fennálló magyar és lengyel igények teljesítésére is lehetőséget teremtett.

  • Chamberlain, Daladier, Hitler, Mussolini és Ciano. Fotó: Német Szövetségi Levéltár, Bild 183-R69173 / CC-BY-SA 3.0
    Chamberlain, Daladier, Hitler, Mussolini és Ciano. Fotó: Német Szövetségi Levéltár, Bild 183-R69173 / CC-BY-SA 3.0

A hitleri külpolitikát a Rajna-vidék 1936-os remilitarizálása után egyetlen cél vezérelte: egyetlen államban egyesíteni Európa összes német ajkú területét. Ez a törekvés nagyrészt meg is valósult, amikor a Wehr­macht 1938 márciusában megszállta Ausztriát, ám a későbbi események mégsem a tétlen nagyhatalmak optimizmusát igazolták. Nagy-Britannia és Franciaország 1938-ban abban bízott, hogy Hitler követelései csak addig terjednek majd, amit adott esetben kinyilvánít, tehát valóban az egységes német nemzetállam kialakítására törekszik – ez a wilsoni elvek alapján nem is lett volna ördögtől való dolog. A valóságban azonban a német diktátor számára a németség helyzete csak eszköz volt ahhoz, hogy háborús konfliktust robbantson ki Európában, valódi tervei pedig nem álltak meg a birodalom határainál, hanem az egész kontinens, sőt, az egész világ átrendezésére vonatkoztak.

Így tehát, miután Hitler „jóllakott” Ausztriával, a következő kiszemelt áldozat Csehszlovákia lett, melynek cseh részén, a Szudéták hegykoszorúja mögött több mint 3,5 millió német anyanyelvű állampolgár élt. Az Anschluss után a Führer a szudétanémetek elkötelezett támogatójaként lépett fel, és Konrad Henleinen, az ottani náci párt vezetőjén keresztül arra törekedett, hogy etnikai konfliktust teremtsen a térségben. Henlein, a diktátor támogatását élvezve áprilisban Karlsbadban (Karlovy Vary) dekrétumot adott ki, melyben autonómiát és a náci ideológia szabad terjesztésének lehetőségét követelte; Edvard Beneš csehszlovák elnök eközben abban bízott, hogy a hitleri Németország nyomásával szemben Franciaország és Nagy-Britannia védelmet nyújt majd számára, ám csalódnia kellett, ugyanis Daladier és Chamberlain a béke érdekében együttműködésre intették szövetségesüket.

1938 szeptemberére Beneš szinte valamennyi követelés teljesítésére hajlandónak mutatkozott, ám Berlin célja nem a megegyezés volt. Az ősz elején Konrad Henlein buzdítására a szudétanémetek tömegtüntetéseket rendeztek, melyek több helyen – például szeptember 7-én Ostravában – véres összecsapásokba torkolltak; Hitlernek persze éppen erre volt szüksége, hiszen az atrocitásokra hivatkozva fegyveres beavatkozással zsarolhatta a nyugat-európai nagyhatalmakat. Szeptember 15-én a német diktátor a Szudéta-vidék azonnali átadását követelte a hozzá látogató brit miniszterelnöktől, amit Csehszlovákia – gazdasági és védelmi okokra hivatkozva – ugyan elutasított, ám Neville Chamberlain hatására a brit és a francia kormány egyaránt elfogadott. Beneš hamarosan saját szövetségeseitől kapott ultimátumot, Hitler pedig még messzebb ment, és a magyar, valamint a lengyel területi igények tárgyalását is napirendre tűzte. A csehszlovák elnök – bár a Szovjetunió kész lett volna őt támogatni – a nyugati hatalmak kiállása híján nem mert háborúba bocsátkozni a németekkel, Chamberlain és Daladier pedig mindenre képes volt azért, hogy a véres konfliktust elkerülje.

Ez a megtorpanás Hitler céljait szolgálta, hiszen szeptember 29–30-án puskalövés nélkül el tudta érni célját, miközben lebontotta azt a szövetséget, mely korábban a német birodalmi törekvéseket megpróbálta meggátolni. Paradox módon ezzel saját hatalmát is megmentette, ugyanis ebben az időben a német katonai vezetők egy része – például Ludwig Beck és Wilhelm von Canaris – még határozottan háborúellenes álláspontot képviselt, és a béke megőrzése érdekében egyenesen Hitler elfogását tervezte. Miután azonban a diktátor Münchenben érvényesíteni tudta akaratát – és népszerűsége az egekbe emelkedett –, az akciót sohasem hajtották végre. Igaz, a történelem később mégis olyan fordulatot vett, ami a tisztek félelmeit igazolta.

A német diktátor a csehszlovák kérdés rendezése érdekében 1938. szeptember 29-ére konferenciát hívott össze Münchenbe, ahol Hitler és Mussolini mellett Daladier és Chamberlain dönthetett a köztársaság jövőjéről. Csehszlovákia nem képviseltethette magát a sorsát meghatározó tárgyalásokon, ezért az ország lakossága az ott született szerződést később csak „müncheni árulásként” emlegette. A megbeszélés az éjszakába nyúlt, így megegyezés csak szeptember 30-án, éjjel fél 2 körül született: az előző napra keltezett dokumentumban a felek elismerték a hitleri Németország területi követeléseit, és október 10-ig szabtak határidőt Csehszlovákiának a Szudéta-vidék kiürítésére.

A müncheni egyezmény emellett arra is kötelezte az átszerveződő cseh–szlovák államot, hogy – kétoldalú tárgyalásokon – a lengyel és magyar területi követelések kapcsán is találjon békés megoldást. Miután ebben a rendezésben Nagy-Britannia és Franciaország nem akart részt venni, az októberi sikertelen tárgyalások után a végső szót egy Bécsben ülésező német–olasz döntőbizottság mondta ki, mely – 1938. november 2-án – a Felvidék magyarlakta sávját Magyarországnak ítélte.

Tarján M. Tamás (Rubiconline)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 788
szavazógép
2019-09-30: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Szomorúan tudatjuk, hogy
KEREZSI JÁNOS
(1947–2019)
zenész, tanár, nyugalmazott igazgató, társ, apa, nagyapa, rokon, barát, szomszéd és jó ismerős méltósággal viselt súlyos betegség következtében 2019. szeptember 27-én életének 73. évében megpihent.
Búcsúztatása szeptember 30-án 15 órától lesz a sepsiszentgyörgyi római katolikus temetőben.
Részvétfogadás 14 órától.
Pihenése legyen csendes,
emléke áldott.
A gyászoló család
1358
2019-09-30: História - :

70 éve kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot

Hetven éve, 1949. október 1-jén kiáltotta ki Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt vezetője a pekingi Tienanmen tér kapubástyájának mellvédjéről a Kínai Népköztársaság megalakulását.