Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy meghatározó szerepet töltött be az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában – állt a díjat odaítélő norvég bizottság indoklásában.„Egy békés, stabil és sikeres Etiópia számos pozitív mellékhatással is jár majd, megerősíti a régió országai közötti testvériséget” – mondta Berit Reiss-Andersen, a bizottság elnöke, hozzátéve, hogy a díjjal elismerik és bátorítják az etióp miniszterelnök arra irányuló szándékát, hogy jövőre demokratikus választásokat tartsanak a kelet-afrikai országban.

Abij Ahmed a bejelentés után úgy reagált a bizottság elnökével folytatott telefonbeszélgetésben, hogy meghatódott, és nagy izgalommal tölti el, hogy ő lett az idei díjazott. „Ez olyan kitüntetés, amelyet Afrika kapott, amelyet Etiópia kapott, és azt gondolom, hogy a többi afrikai ország vezetőjére pozitív hatással lesz a kontinens békefolyamatában” – fogalmazott az etióp kormányfő.

Megkötött, de be nem tartott békemegállapodás

Eritrea 1993-ig Etiópia egyik tartománya volt, de függetlenségi harc árán kivált belőle, majd háborút vívott vele, és a két ország a közelmúltig ellenséges viszonyban állt. A diplomáciai olvadás csak 2018 nyarán indult meg, amikor Etiópia új, reformista miniszterelnöke, Abij Ahmed Ali bejelentette, hogy teljesen elfogadja a két ország között 2000-ben Algírban megkötött békemegállapodás feltételeit, amelyeket a korábbi addisz-abebai kormányok elutasítottak. Csaknem húsz év után újra találkozott egymással a két ország vezetője, kölcsönösen újranyitották nagykövetségeiket, és a hadiállapot megszűnésével az etiópiai légitársaság is újra járatot indított Eritreába. Abij Ahmed Ali és Iszajasz Afeverki eritreai elnök tavaly szeptemberben Dzsiddában békemegállapodást írt alá, amely a nyáron létrejött történelmi kiegyezés további megerősítése volt.

Amnesztia a politikai foglyoknak

A belpolitikában Abij Ahmed szakított elődjeinek autoriter kormányzási stílusával, több ezer politikai foglyot engedett szabadon, feloldotta a betiltott politikai pártokra kirótt korlátozó intézkedéseket, és nemzeti megbékélési bizottságot hozott létre. Erőfeszítéseit azonban továbbra is beárnyékolják az Etiópián belüli ellenségeskedések.

Az etióp kormányfői hivatal a díjról határozó norvég bizottság bejelentésére úgy reagált: egész Etiópia nagy büszkeséggel fogadta, hogy az ország miniszterelnökének ítélték oda az idei Nobel-békedíjat, és az elismerés az etiópiaiak „közös győzelme”. Egész nemzetünk nagyon büszke – írta a hivatal Twitter-oldalán. Közleményükben kiemelték: a Nobel-békedíj elismerése mindannak a munkának, amelyet Abij Ahmed Ali végzett „az egységesség, az együttműködés és az együttélés” érdekében. (Hirado.hu)