Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Keöpeczi Sebestyén Józsefről Schönherr Gyula városában

2019. október 17., csütörtök, História

Nagyrománia címerének alkotójáról, Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) erdélyi címerművészről, heraldikusról tartottam előadást múlt hét végén Nagybányán a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum által szervezett országos tudományos ülésszakon.

  • A Schönherr-ház Nagybányán. A szerző felvételei
    A Schönherr-ház Nagybányán. A szerző felvételei

A főleg az erdélyi városokból, de Moldvából és Bukarestből is érkezett előadókat a La Fontana Panzióban szállásolták el. E tény érdekessége, hogy a panzió főépülete az a Schönherr-ház, ahol Schönherr Gyula (1864–1908) történetíró, levéltáros, heraldikus, a magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a nagybányai múzeum alapítója gyerekeskedett s hunyt el. A házon 1910-ben emléktáblát helyeztek el, később egy fali fül­kében mellszobrot is. A tábla a második világháborút követően eltűnt, a szobrot is eltávolították, ám utóbbi előkerült, Lucia Pop muzeológus azonosította, és jelenleg a múzeumban látható. A történész születésének 150. évfordulóján, 2014. szeptember 26-án új emléktáblát avattak a ház falán, amelynek plakettjét Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész készítette.

Schönherr Gyula hagyatékának egy része a nagybányai múzeumba került. Róla nevezték el a könyvtár olvasótermét.

 

Schönherr Gyula emléktáblája, a plakett Petrovits István alkotása

 

Nagybánya legjelentősebb középkori műemlékének helyreállítása érdekében A nagybányai Szent István templom maradványai című tanulmányáról saját költségén külön­nyomatot készíttetett, és abból 200 példányt átadott a városi tanácsnak azzal a kéréssel, hogy a befolyó összeget a Szent István-torony stílszerű restaurálására fordítsák.  A helyreállítás terveit az ország leghozzáértőbb szakembereivel készíttette el, majd a munkálatok befejezése után az ő megszövegezésében emléktábla került a torony falára. A Nagybányai Múzeumegyesület megszervezésében, majd a Nagybányai Múzeum 1904-ben történt megnyitásában Schönherr elévülhetetlen érdemeket szerzett, s ennek elismeréseként az egyesület elnöki tisztségét élete végéig ő töltötte be.

Schönherr Gyula művészettörténeti, címertani, családtörténeti és pecséttani tanulmányai ma is változatlan értékei a szakkutatásnak, míg a szülőváros gazdasági, társadalmi és politikai múltját tárgyaló írásai és kéziratos Oklevéltára azóta is alapja és forrása minden olyan magyar vagy román nyelvű munkának, mely Nagybánya középkori történetével foglal­kozik – méltatja Balogh Béla 1994-ben.

A múlt hét végi rendezvény, mely felerészt a Dr. Schönherr Gyula Teremben zajlott, nagy erdélyi fotográfusokat bemutató kiállítással kezdődött. Asbóth Kamilla, az első női műtermi fényképész, Emil Fischer, Theodor Glatz (Nagyszeben), Mezey Lajos (Nagyvárad), Huszthy Mátyás (Nagykároly), Cserni Adalbert (Gyulafehérvár), Leo­pold Adler (Brassó), Ludwig Fried­rich Schuller (Segesvár) munkásságát ismertették több erdélyi múzeum közös vándortárlatán csütörtökön.

 

Keöpeczi Sebestyén József (fénykép a szerző gyűjteményéből)

 

Pénteken előadások zajlottak. Ezek keretében értekeztem Nagyrománia címerének alkotója, Keöpeczi Sebestyén József címmel. A bevezetőben jeleztem, hogy az Egyesült fejedelemségek, illetve Órománia korábbi címereit Szathmáry Pap Károly udvari festő, fotográfus készítette.

Keöpeczi Sebestyén József 1903–1914 között a Kolozsváron kiadott Genealógiai Füzetek munkatársa, illusztrátora, szerzője, szerkesztője volt. A folyóirat megszűnése után Budapestre távozott. 1915-től hivatalosan használhatta az országos levéltár megbízott címerfestője titulust. Ebben a minőségében ő rajzolta meg a Magyar Királyság 1915-ös középcímerét és pecsétrajzát. Az első világháborút követően Köpecre került. 1919–1940 között itt élt családjával. 1921-ben ő alkotta meg a kikerekedett Román Királyság címerét. 1926-ban címerekkel díszítette a köpeci református templom belsejét. Ő a fő illusztrátora Lukinich Imre A bethleni Bethlen család története (Budapest, 1927) című monográfiájának. A bécsi döntést követően Kolozsvárra költözött, az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. Számos címertani, művészettörténeti, építészettörténeti tanulmányt közölt. Rengeteg címert festett, sok könyvjegyet rajzolt, emléktáblákat díszített, címerekkel díszített családfákat állított össze. Kolozsváron hunyt el, a Házsongárdi temetőben nyugszik.

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 999
szavazógép
2019-10-17: História - József Álmos:

Régi és mai vizes gondjaink

A Kós Károly út felújítása alkalmával már másodszor bukkannak az építők egykori vízelvezető vonalra. Két évvel ezelőtt a textilgyár sarkán találtak rá az egykori Magyar Királyi Tanítónőképző (ma Mihai Viteazul Líceum) szennyvizét a gyár hasonló célú vezetékébe csatlakoztató, az útburkolat alatt mintegy méter mélyen szépen kiépített csatornára (fotó).
2019-10-17: Elhalálozás - :

Elhalálozás

„Küzdöttél, de már nem lehet, csend ölel át, és szeretet.” (Kosztolányi Dezső)
Egy váratlan percben életed véget ért, mint a vihar a rózsát, halál tépte szét. Hosszú útra mentél, búcsút nem intettél, ha elfáradsz hosszú utadon, pihenj meg egy percre,
tekints az itt maradt bánatos szívekre.
Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk rokonainkkal, közeli és távoli ismerőseinkkel, hogy a szeretett, drága feleség, jó édesanya, szerető, gondoskodó nagymama, anyós, testvér, sógornő, rokon és jó szomszéd, a bükszádi születésű sepsiszentgyörgyi
BOTH FERENCNÉ
GUBÁS ERZSÉBET
életének 71. évében hosszas, de türelemmel viselt szenvedés után csendesen elhunyt.
Megpihent egy szív, lehanyatlott két kéz, mely fáradhatatlanul küzdött szeretteiért.
Temetése 2019. október 18-án, pénteken 15 órakor lesz a sepsiszentgyörgyi közös temetőben.
Részvétfogadás a temetés előtt egy órával.
Pihenése legyen csendes, emléke áldott.
A gyászoló család
4314348