Dan Tanasă első lépésként hivatalosan felszólította a polgármestert, távolítsa el a községházáról és annak belsejéből az „illegális” zászlókat. A falulobogóról, a székely és magyar zászlókról volt szó – elevenítette fel Kis József. Válaszlevelükben megfogalmazták: a  faluzászló egy mellékbejáratnál van kitűzve, a főbejáratnál a törvénynek megfelelően két román zászló lobog. Az épület belsejében – pontosabban az esketésekre és tanácsülésekre használt teremben – nincs kitűzve zászló, azok egy sarokban vannak elhelyezve, és csak bizonyos alkalmakkor veszik elő. Ezt követően Tanasă a megyei törvényszéken tett feljelentést, de ott megállapították, hogy az ügy tárgyalása nem esik kompetenciájuk alá. Ezt követően került sor a bukaresti eljárásra.

Az üggyel kapcsolatban a polgármester felháborodásának adott hangot: a feljelentők szóba sem álltak vele, nem is jártak a hivatalban. 2000 óta polgármester, de azóta sem magyar, sem székely zászló nem volt kitűzve a községházára, így belekötöttek a falu zászlójába. „Ez lényegében a falu hivatalosan elfogadott címerének megjelenítése fehér alapon. A faluzászló a község identitásának egyik jelképe, hogyan másképp lehetne ezt elmondani, megmutatni a helybelieknek, vendégeknek? Az esketőben lévő zászlók sincsenek kitűzve, kibontva, egy sarokba vannak félretéve. Most valaki vigye ezeket haza, égessük el, mit csináljunk velük?” – tette fel a jogos kérdéseket az elöljáró.

„Az egész nem más, mint a feljelentő és a háta mögött állók nacionalista, soviniszta megnyilvánulása, amivel össze akarják ugrasztani a falu etnikumait. Zágon lakosságának 51 százaléka román anyanyelvű, de a községben csend van, béke, sok a vegyes család. Hagyjanak békében, hogy egyetértésben éljenek együtt a falu polgárai” – zárta kifakadását Kis József.