Nemzedékről nemzedékre 18.A haralyi Fejér család

2019. június 28., péntek, Élő múlt

Egyike a régi felső-háromszéki katolikus családoknak. A nemességet II. Rákóczi Györgytől 1656-ban kapta a család (Tagányi-féle jegyzék, 1880). Fejér Mihály 1660-ban már főnemesként írja magát.

Az ő ötödízingleni leszármazottja volt Fejér Mihály (1823–1893) földbirtokos, negyvennyolcas honvéd százados, a kézdivásárhelyi katonanevelde végzettje, később Orbaiszék szolgabírója, katolikus főgondnok, a haralyi műemlék templom megújítója, amiért nevét az épület homlokán látható rigmus is megörökítette. Feleségétől, Mike Jozéfától származtak a lélekszámukban megnövekedett Fejér-lemenők. Ő volt az, aki 1856-ban kapuval és kőkerítéssel vette körül ősi haralyi bennvalóját, s azt egy feliratos emlékkővel („kapukővel”) örökítette meg, amelyet a családi címerével együtt a haralyi kúriában lakó adatközlőnk, Fejér Levente (szül. 1950) őriz. A kapukőbe vésett szöveg így hangzik: "Isten Kegyelméből szittya faj a családom Ázsia volt ős lakásom. Fejér Mihály a nevem 1660-ban fő ns. lettem addig az apró Nsek. között vitézkedtem. Ezt a kaput és kertet 1865-be Fejér Mihály és neje Mike Jóséfa építette Isten dicsőittésére sokáig éljenek benne. Ohajtya 3-om fia 4 leány gyereke és még sokan mások is."

 

Fejér Levente adatközlő

 

A sort haralyi Fejér Vilmossal folytatjuk (1894–1937), aki néptanító és közéleti személyiség volt. A falusi iskolából került a kézdivásárhelyi római katolikus főgimnáziumba. A csíksomlyói tanítóképző jeles végzettjeként nevezték ki tanítónak Szacsvára, majd innen a hegyen túli Zágonbárkányba. Fiatalon belekerült a világháború forgatagába. Nyolc évet töltött idegenben, ebből hét évig volt fogoly az oroszországi Krasznojarszkban. 1924-ben látta viszont szülőfaluját. Gazdálkodni kezdett, családot alapított, feleségül vette a szinajai Peles-kastély egyik építőmesterének lányát, Huszár Juliannát. Haralyi tanítóként folytatta, tagja lett a kézdivásárhelyi gazdakörnek és az Országos Magyar Pártnak. Románnyelv-ismerete hiányában menesztették a tanügyből, szülőfaluja bírója lett. Fogságban szerzett betegségében hunyt el. (Fejér Vilmos testvéröccse volt v. dr. Fejér Árpád – 1898–1949 – műszaki vámtiszt. Budapesten tanult, és a m. k. brassói 24-es gyalogezred katonájaként került ki az olasz harctérre. Az asiagói csatából sebesülten került haza. Harci tettei miatt zászlósi rangot és vitézséget nyert a második világháborúban. 1949-ben hunyt el, síremléke a csepeli temetőben van.) Fejér Vilmos fia, Fejér Árpád (1925–1999) folytatta a családban az értelmiségi pályát. Tanítói oklevelet szerzett Kolozsváron és Székelykeresztúron. Származása miatt az akkori rendszerben hányatott pedagógusi pálya volt az osztályrésze. Gelencéről Komollóra, onnan Zágonba majd Imecsfalvára helyezték, állásából felfüggesztették, két évig állás nélkül volt. Per útján szerezte vissza állását, Futásfalván, majd Gelencén fejezte be pályafutását. Porai a haralyi temetőben nyugszanak. Felesége Demény Klára tanítónő volt, három gyerekének – Levente, Árpád és Klára – édesanyja.

 

Fejér család (családi fotó)

 

Mivel a Fejér család kutatói feltételezik, hogy minden Fejér família gyökere Haralyban van, egy már be is szerzett DNS-minta alapján szeretnék ezt bebizonyítani. A haralyi Fejér fiúi ág a Brassóban lakó id. Fejér Árpáddal folytatódik, akinek fia, ifj. Fejér Árpád brassói építészmérnök, felesége Keresztes Júlia. A család nevének és génjeinek továbbvivője e család két kisfia, Norbert és Tihamér (képünk).

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 757
szavazógép
2019-06-21: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

Az árkosi Barabás família egy ága (Nemzedékről nemzedékre 17.)

Nem rendszerezni akarjuk a népes Barabás-ágazatokat, csak a legismertebbet szándékszunk bemutatni. Még élnek Barabás nevű népes családok Albisban, Márkosfalván és Lisznyóban is.
2019-07-05: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

A rétyi Kovátsok (Nemzedékről nemzedékre 19.)

Az Emlékkönyv a rétyi Kovátsokról című 160 oldalas kiadvány szerzője, dr. Kécsi-Kováts Judit nyugalmazott balneológus főorvos személyében újabb családkutatót ismerhettünk meg a tavalyi rétyi bemutatón, amelyen jelen volt a népes élő Kováts(cs)-nemzedék egy része. Ebből a genealógiai munkából idézünk.