Szeptember 11-én megbeszélést tartott az Udvarhelyszéki Magyar Gazdák Egyesülete. Az agrárpolitikai képviselet ellátása, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedései, az erdélyi kisgazdaságok érdekeinek megjelenítési lehetőségei a Közös Agrárpolitikában, a gazdálkodási és piaci problémák voltak a napirend kiemelt témái — áll a szervezet közleményében. A jelen levő gazdakörök vezetői és képviselői egyhangúan elfogadták azt a javaslatot, hogy a gazdák politikai érdekképviseletét nem bízzák többet az RMDSZ-re. Az őszi parlamenti választásokon olyan független jelöltet támogat az udvarhelyszéki gazdaegyesület, aki felvállalja a mezőgazdaság és a vidék képviseletét, a gazdák érdekvédelmi programját — szögezték le a gazdák.
Lejtőn a gyógynövények
Világszerte reneszánszukat élik a természetes alapanyagnak számító gyógynövények. Minthogy a gyógynövények világkereskedelme évente hét százalékkal növekszik, azt gondolhatnánk, Magyarországon is kifizetődő ezekkel foglalkozni. A magyar gyógynövényágazat azonban évtizedek óta hanyatlik ― derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet egyik friss tanulmányából. A termőterület a korábbi 37 000―42 000-ről 25 000 hektár alá csökkent. Az alacsony képzettségű gyűjtők kedvét szegi például a negyedévente előírt elektronikus adóbevallás. Nem csoda hát, hogy a feldolgozás (szárítás, lepárlás) után drognak minősülő alapanyagból jelenleg alig ötezer tonna a kivitel, míg 1990-ben négyszer többet exportált az ország. A kutatóintézet szerint a gyűjtést, a termesztést és a feldolgozást ösztönző szabályozás ismét fellendítheti az ágazatot.
Földet ad el az állam
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) kilencezer hektár termőföldet hirdet meg árverésen és pályázat útján értékesítésre ― jelentette be a cég, illetve a szakminisztérium vezetősége. Elsősorban az életjáradéki program keretében állami tulajdonba került termőföldet értékesítenek ilyen módon. A napokban közzéteszik és az érintett településeken kifüggesztik azokat a pályázati felhívásokat, amelyek révén idén összesen harmincezer hektárnyi termőföld értékesítését, valamint húszezer hektár haszonbérbe adását hirdetik meg. * Közben az Európai Bizottság bejelentette, nem lát okot arra, hogy hét új tagállam által a külföldiek földvásárlására ideiglenesen bevezetett átmeneti időszak lerövidítését vagy megszüntetését javasolja a tanácsnak. Mint ismeretes, Lengyelország tizenkét éves, míg Magyarország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia hét-hét, súlyos piaci zavarok esetében további három évvel meghosszabbítható átmeneti időszakot harcolt ki a felvételi tárgyalásokon. Így, ha csak az érintettek önszántukból nem változtatnak, marad az eredeti forgatókönyv, miután a tanács kizárólag az Európai Bizottság hivatalos javaslatára és egyhangú szavazással dönthetett volna a korlátozó intézkedések lerövidítéséről.
Pofon a bioüzemanyag-iparnak
A hagyományos bioüzemanyagok előállítását korlátok közé szorítaná, a megújuló energiacéljaikat el nem érő országokat pedig büntetéssel sújtaná az Európai Parlament ipari és energiaügyi bizottsága, amely témafelelősként múlt csütörtökön szavazott a megújuló energiaforrások elterjedését ösztönző irányelvjavaslatról. Claude Turmes luxemburgi zöldpárti honatya, a jelentés raportőre szerint a most elfogadott álláspont eredményeként néhány éven belül 5―7 millió napelem lesz az EU-ban, a szélenergia-ipar pedig az autógyártóknál is nagyobb megrendelője lesz az acéliparnak, ráadásul a megújuló energiaforrások elterjedésének köszönhetően nagymértékben nőni fog Európa geopolitikai függetlensége. Bár környezetvédők és mások előzetesen nagy nyomást gyakoroltak, a képviselők végül ellenálltak. Cserébe viszont korlátoznák az élelmiszer- és takarmány-alapanyagokból (lényegében az első generációs üzemanyagokból) előállított megújuló üzemanyagok arányát a célkitűzésen belül, amit sokak szerint a fő felelősség terhel az élelmiszerárak robbanásában.
