„A füstszűrő az 1950-es években jelent meg először, és a dohányipar úgy mutatta be, mint a cigaretta biztonságossá tételének egy formáját azáltal, hogy elnyeli a tüdőrákért felelős kátrány egy részét” – mondta Thomas Novotny, a San Diegó-i Állami Egyetem munkatársa. „Ma már azonban tudjuk, hogy ez csupán egyike a dohányipar által kreált mítoszoknak, amelyek az eladások növelését szolgálják”.

Állítólag a füstszűrő sárgás elszíneződése is csupán egy fejlesztés, amely megerősíti a dohányosokat abban, hogy a szűrő működik, miközben nem a kátrány felhalmozódása, hanem a pH-változás okozza a jelenséget – írja a nypost.com. „A füstszűrőt azért teszik a cigarettákra, hogy spóroljanak a dohányon és megtévesszék az embereket. Ezek semmit nem szűrnek” – mondta Robert Proctor, a Stanford Egyetem munkatársa, aki a dohányipar történetét kutatja.

A szakemberek mostanra azt is megállapították, hogy a füstszűrő nem csupán egy marketingfogás, hanem kifejezetten ártalmas az egészségre. Az amerikai tisztifőorvos honlapja szerint „bizonyítékok sugallják, hogy a füstszűrők a tüdőrák kockázatának növekedéséhez járulhatnak hozzá azáltal, hogy erőteljesebb szívásra késztetik a dohányzókat, aminek nyomán a cigarettafüstben lévő rákkeltő anyagok mélyebbre lejutnak a tüdőben”.

Kétségbe vonható hatékonyságuk mellett a Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete (LSTHM), valamint a San Diego-i Állami Egyetem kutatói szerint a cigarettacsikkek jelentik a globális műanyagszennyezés egyik legfőbb forrását és egyszersmind a legnagyobb darabszámban előforduló hulladékot világszerte.

A füstszűrők egy rendkívül lassan lebomló műanyagtípusból, cellulóz-acetátból készülnek. Évente 4,5 ezer milliárd cigarettacsikk termelődik világszerte, a csikkek átlagos lebomlási ideje tíz év. Környezetvédők szerint a csikkekre ugyanúgy kellene tekinteni, mint az olyan eldobható termékekre, mint a műanyag szívószálak.

Mostani tanulmányukban a kutatók az ilyen termékekre vonatkozó európai uniós szabályozás kiterjesztését szorgalmazzák.