Kezdetben, amikor a Sapientia – EMT megalakult, lehetett volna egy városba gyűjteni minden, akkor induló és későbbi szakot, ami valószínű, gazdaságosabb lett volna, de azért választották a hálózati formát, mert a régiók szempontjából nagyon fontosnak tartották, hogy legyenek helyben olyan emberek, akik szellemiekben képviselik és segítik a térség fejlődését – vázolta Kató Béla, hogy szerinte miért fontos az, hogy több lábon álljon az egyetem. Sepsiszentgyörgyön ötödik éve működik a Sapientia agrármérnöki szaka, itt szeretnék bővíteni a kínálatot erdészmérnöki, testnevelő tanári és edzőképző szakkal, ezek számára építi az alapítvány a campust – mondotta. Eddig hathektárnyi árkosi területet vásároltak magánszemélyektől, még egy ennyit szeretnének megvásárolni, majd következik a terület átminősítése, tervek készítése, engedélyek beszerzése és végül a kivitelezés. A finanszírozás, miként a Sapientia egyetem minden beruházása esetében, az anyaországból származik, ami a konkrét tervek alapján fog összegszerűen megjelenni – közölte az alapítvány elnöke.

A sepsiszentgyörgyi agrármérnöki szak jelenleg a felújított Csíki utcai, egykori iskolaépületben működik, ezt az alapítvány a helyi önkormányzattól béreli, amint elkészül az új campus, az egyetem átköltözik a teljes berendezéssel, de addig is az induló új szakok megkezdhetik működésüket ebben az épületben. Az erdészmérnöki szak esetében az egyetem benyújtotta a szükséges iratcsomót az akkreditációs bizottsághoz, a két sportszak dossziéjának összeállítása folyamatban van. Kérdésünkre Kató Béla elmondta, a campus oktatási felülettel, laboratóriumokkal, a legszükségesebb műhelyekkel és bentlakással rendelkezik majd, de nem terveznek oda tangazdaságot, hisz nem az a fontos, hogy az egyetem mindennel rendelkezzék, hanem legyenek olyan jól működő gazdaságok, amelyek vállalják az oktatás gyakorlati részét. Nem tervezik, hogy a campus területén istállókat és farmokat létesítenek, inkább a helybelieket segítik hozzá ahhoz, hogy részt tudjanak venni a duális képzésben – szögezte le Kató Béla. A szóban forgó helyszínt is azért választották, mert együttműködésben a közelben lévő sportkomplexum tulajdonosával, élni szeretnének a felületek használati lehetőségével a sportszakok számára. Egyelőre folynak a régészeti ásatások a területen, amit amiatt kötelező elvégezni, mert az övezet régészeti lelőhelyként van nyilvántartva.

A munkálatokra a Sapientia Alapítvány versenytárgyalást írt ki, amelyet egy gyulafehérvári szakcég nyert meg, a régészeti feltárást a sepsiszentgyörgyi Keleti-Kárpátok Múzeumával közösen végzik. Lapunk érdeklődésére Valeri Kavruk, a múzeum igazgatója elmondta, huszonhárom esztendővel ezelőtt a szóban forgó területen a Gáva-kultúrához tartozóként azonosított bronzkori település nyomaira bukkantak, és a területet régészeti lelőhelyként nyilvántartásba vették, de mivel eddig senki nem igényelte a terület felhasználását, nem volt szükség további ásatásokra, a tervezett beruházás ellenben megköveteli a régészeti feltárást. Az október 16-án megkezdett munkálatok során eddig nagy mennyiségű cserépdarabot, kevés csontot és két, gondosan eltemetett – feltételezhetően lovaglásra és nem igavonásra használt – ló csontvázát találták meg. Az eltelt két hét alatt a hathektáros terület közel felét tárták fel – jövőben folytatják –, a munkálatokkal párhuzamosan folyik a leletmentés, a feltárt objektumok rendszerezése, nyilvántartásba vétele, csomagolása, majd elszállítása a Keleti-Kárpátok Múzeumába. Kavruk igazgató lapunknak elmondta, eddig ez a legnagyobb kiterjedésű terület Kovászna megyében, ahol ásatásokat folytatnak, és hozzátette: bár elődei kisebb felületeken dolgoztak, értékes feltárásokat végeztek Háromszéken.

Egyelőre nem tudni, hány év múlva lesz campusavató Sepsiszentgyörgy határában, de a Sapientia Alapítvány már többször bebizonyította, ahol és aminek nekikezd, azt véghezviszi. Háromszék, Székelyföld és egész Erdély tanult fiataljai táborának bővítése pedig megér minden fáradozást.