Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A magyar nyelv napja1844-ben vált hivatalossá a magyar nyelv

2019. november 13., szerda, Kultúra

November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját. 1844-ben ezen a napon fogadták el azt a törvényt, amely a latin és a német helyett a magyart nyilvánította hivatalos államnyelvvé Magyarországon. Napjainkban a világon mintegy 15 millióan vallják anyanyelvüknek a magyart. Többségünk számára a magyar nyelv használata természetes, azonban nem volt mindig így. Népünk középkori történetétől fogva hosszú évszázadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy a korábban használt latint és németet az élet minden területén hivatalosan is felváltsa a magyar nyelvhasználat.

  • V. Ferdinánd magyar király, aki szentesítette az 1844. november 13-án elfogadott, a magyar nyelvet hivatalossá, államnyelvvé tevő törvényt
    V. Ferdinánd magyar király, aki szentesítette az 1844. november 13-án elfogadott, a magyar nyelvet hivatalossá, államnyelvvé tevő törvényt

Latintól a magyarig

A középkori Magyarország hivatalos és irodalmi színvonalú szövegeit jellemzően latinul írták. Az egyházi szövegek, kódexek, királyi dekrétumok (Aranybulla), gesták (Gesta Hungarorum) vagy Mátyás király corvinái a deáknak is nevezett nyelven születtek. Pedig összefüggő magyar nyelvű szövegemlékek már a lovagkor évszázadaiból ismertek, gondoljunk a XII. századi Halotti beszédre vagy a XIII. század környékéről származó Ómagyar Mária-siralomra. Ám a korábban keletkezett nemzeti nyelvű temetési beszédhez hasonlóan a későbbi származású, első fennmaradt magyar nyelvű vers is latin nyelvű kódexekben található. A hivatalos költői nyelv is sokáig a latin maradt. Latinul alkotott az első híres magyarországi költő, Janus Pannonius (1434–1472) is, aki a Pannonia dicsérete című versében épp az ország kulturális felemelkedésével büszkélkedik.

A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő képviselője az a törökverő magyar nemes volt, akinek irodalmi munkássága Janus Pannonius halála után több mint száz évvel teljesedett ki. A féktelen végvári vitéz hírében álló báró Balassi Bálint (1554–1594) késő reneszánsz kori verseit a Balassa-kódex őrzi. Köztük azt is, amelyben először olvashatjuk a magyar irodalomban az „édes hazám” szókapcsolatot.

A következő 250 évben a nyelvújítás és a reformkor – majd később a forradalom és szabadságharc – idején tevékenykedő hazafiak voltak a zászlóvivői annak a lassan kibontakozó folyamatnak, amelynek során a megerősödő magyar nyelv fokozatosan és végérvényesen átvette az uralmat a latin, majd a német felett. A latin hazánkban a XIX. század első harmadáig a törvényhozás, a felsőbb szintű közigazgatás, a közép- és a felsőfokú oktatás, a tudomány és liturgia hivatalos nyelve maradt. Teljes egyeduralmának 1784. november 1-jén II. József nyelvrendelete vetett véget, amelyben kötelezővé tette a németet minden hivatalos ügyintézés során. Az uralkodó, aki nem koronáztatta magát magyar királlyá, ezért gúnynéven csak kalapos királyként emlegették, így rendelkezett: „Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia, mind a hadi, mind pedig a polgári dolgokban él.”

A rendelet nyomán az alap- és felsőfokú oktatásban főtárgy lett a német, és sem hivatali, sem tanári állásban nem alkalmaztak olyan polgárt, aki nem beszélte vagy határidőre nem sajátította el a németet. A mindennapi érintkezés nyelve ugyanakkor az ország soknemzetiségű jellegének megfelelően korántsem volt egységes: a magyar és a német mellett beszéltek horvátul, szlovákul, románul és szerbül, és saját nyelvüket használták a ruszinok, a szlovének, a zsidók és a görögök is. A birodalom főnemességének egy jelentős része azonban elnémetesedett. Ifjúkorában még Széchenyi István is jobban beszélt németül, mint magyarul, naplóit is javarészt ezen a nyelven írta.


A magyar nyelv győzelme

A rendek és a hozzájuk csatlakozó reform­értelmiségiek a magyar önállóság jegyében folyamatosan tiltakoztak a jogszabály ellen, követelve, hogy a közigazgatás nyelvét változtassák magyarra. „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” – hirdették Bessenyei György író, a magyar felvilágosodás meghatározó gondolkodójának hitvallását.

A reformisták 1790-től szinte minden rendi országgyűlésen kicsikartak némi engedményt a Habsburg-udvartól, míg végül sikerült hivatalosan is kivívniuk a magyar nyelvnek járó méltóságot nemcsak az irodalomban, hanem a közéletben is. A magyar nyelv ügye, az anyanyelvhasználatért folytatott harc nem egyszerűen kulturális, sokkal inkább hazafias kérdés volt, a politikai küzdelem része. Végül 1844. november 13-án fogadhatta el az Országgyűlés a magyart államnyelvvé tevő törvényt, amely többek között kimondta: „Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. A törvénycikkek, valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.”

A jogszabály szövegét V. Ferdinánd szentesítette, meghajolva a reformerek és a magyar nemzet több mint fél évszázados követelése előtt. Hazánk hivatalos nyelve a magyar lett, ettől kezdve magyarul alkották a törvényeket, magyarul zajlottak az országgyűlés ülései, a hivatalokban magyarul folyt az ügyintézés, az iskolákban magyarul tanították a gyerekeket.

A törvényhozással párhuzamosan folytatódott a magyar nyelv megújításának módjáról szóló vitasorozat is. A szellemi harcban a korszak olyan jelentős gondolkodóinak nézetei feszültek egymásnak, mint Kazinczy Ferenc és Verseghy Ferenc. A küzdelemből Kazinczynak, a nyelvújítás vezéralakjának követői kerültek ki győztesen. Egyrészt nekik köszönhetjük azt a szóelemző-etimologikus helyesírást, amely máig meghatározza nyelvtanunkat. Másrészt pedig törekvéseik nyomán indult el az a ma is zajló folyamat, amelynek során – az egyszerűsítés és egységesítés jegyében – nyelvünk új szavakkal, összetételekkel, idegen kifejezéseket helyettesítő tükörfordításokkal és képzőkkel gazdagodott.


Nyelvünk ősereje

A magyar nyelv jelenlegi szókincse mintegy 120 ezer szóból áll, ám ebből egy művelt ember is csak 30 ezret használ. Különböző fórumokon rendszeresen összeállítják a legszebb magyar szavak listáját, amelyek közé Kosztolányi Dezső a 30-as években a következőket sorolta: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. A lista változik, a Balassi Intézet 2010-es felmérésébe már a lájkol kifejezés is beszivárgott… Többen eljátszadoznak a gondolattal, hogy melyek a világ legszebb vagy legnehezebben elsajátítható nyelvei. Sokan vélik úgy, hogy dallamossága, ragozó jellege és harmóniára törekvő változatos magánhangzókészlete miatt a magyar ezek közé tartozik. Hasonlóan vélekedett az anyanyelvünket éveken át tanulmányozó George Bernard Shaw Nobel-díjas drámaíró is, aki egy interjúban így fogalmazott: „Ezen a különös, őserőben bővelkedő nyelven könnyebb kifejezni az apró különbségeket és az érzelmek titkos rezdüléseit.”

A magyar nyelv ünnepének különleges aktualitása van napjainkban, amikor élénk érdeklődés kíséri a nyelvünk eredetéről folytatott közéleti és tudományos vitát. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról a tényről sem, hogy a magyar nyelvet hivatalossá tevő dekrétum kihirdetése után 174 évvel a határainkon túl élő nemzettársaink jelenleg is vívják napi harcaikat azért, hogy közös anyanyelvünket az élet minden területén szabadon használhassák!
Magyarország, 2018. 11. 16.

Szabó Judit

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 595
szavazógép
2019-11-13: Magazin - :

Terápiás malac a repülőtéren

E hét elejétől terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén – jelentette több amerikai médium is. A jól fejlett disznólány Juliana névre hallgat, de tulajdonosa, Tatyjana Danilova Lilou becenéven szólítja. A koca terápiás állat lett, vagyis az ebekhez hasonlóan segít csökkenteni az izguló utasoknak a stresszt. Az idegességét csillapítani óhajtó utas ugyanis megsimogathatja a termetes röfögő sertés sörtés hátát.
2019-11-13: Kultúra - :

Horváth István: Anyanyelvemben őrizlek