Bukaresti tartózkodásom alatt (2013–2018) a bukaresti magyar ágostai hitvallású evangélikus egyházközség esketési anyakönyvében a következőt találtam: „Az esketés ideje: 1955. júl. 10. Eskető lelkész: Kovács László. A jegyesek neve, származása, vallása, kora, állapota, foglalkozása és lakása: Beke György r. kat. újságíró sz. 1927. aug. 3-án Uzonban, str. A. Sahia 36. sz. alatti lakos, Jakab Jolán evang. tervező, sz. 1931. márc. 2-án Bukarestben, hajadon, str. Batistei 23. sz. a. lakos. Az esketés tanúinak a neve: Bagoly Mihály ref., Pajor Árpád evang. Az eljegyzés, kihirdetés ideje. A házasság megkötéséről szóló tanúsítvány kelte: b. d. 770875 sz. bir., Raionul 1 Mai, 28303/ 955. júl. 2.”

Házasságukból megszületett Beke Mihály András (Bukarest, 1956. május 5.), aki író, újságíró, műfordító, kultúrdiplomata, Kolozsvárt érettségizett, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem filológiai karán magyar–orosz szakos diplomát szerzett, majd doktorált. Egyetemi éveim alatt a brassói Pál Imre filológus egyetemi hallgató által kerültem vele barátságba, hisz számtalan rendezvényen közösen vettünk részt szervezőként is, a Visszhang diákrádió műsorainak és a kolozsvári Igazság Fellegvár oldalának szerkesztésében. Ő volt a Gaál Gábor Irodalmi Kör elnöke. Az egyetem után Sepsiszentgyörgyön tanárkodott, majd 1984-től áttelepült Magyarországra, nős és két fia van. 2003 és 2008 között Magyarország bukaresti Magyar Kulturális Intézetének az igazgatója, ő kezdeményezte az Intézetek éjszakájának azóta más országokban is megtartott rendezvényeit. 2013–2018 között a bukaresti Ady Endre Líceum igazgatójaként diákjaimmal rendszeresen részt vettünk az Intézetek éjszakáján, amire tanulóinkat dr. Csire Gábor tanár vitte el.

Kovásznai Miklós, Négyfalu 3-as számú, csernátfalusi általános iskola igazgatója 1966 korai tavaszának egyik szombatján a csernátfalusi Szabó Teremben egy Ki mit tud vetélkedőt szervezett a barcasági csángók történelméből. Az első díjat Nagy János hosszúfalusi történelem szakos tanár kapta, a másodikat Bálint (született Benedek) Irén (1924–2014), Bálint András négyfalusi MTSZ-elnök felesége. A bizottságban a Brassói Lapok szerkesztősége mellett ott volt Beke György író is. A díjazás utáni bankettet Bálint András (1923–2008) szervezte, és jó barátságba került Beke Györggyel, aki megjelenésre váró könyveire gyűjtögette az anyagot, érdekelte a barcasági csángók múltja és főként bukaresti emigrációjuk. Ezért többször ellátogatott Hétfaluba, ahol Bálint Irén (édesapám unokatestvére) többször elkísérte hozzánk az írót. Édesapámtól, Bencze Mihálytól (1919–2019) a régi csángó népszokásokról érdeklődött, apai nagymamámtól, Bencze (született Erdélyi) Annától (1885–1977) pedig a bukaresti csángók életéről. Nagymamám és Bencze Mihály (1873–1928) nagyapám több évet dolgozott Bukarestben az első világháború előtt. Bálint András MTSZ-elnök testvére, Bálint István Bukarestben élt, ő is adatokkal szolgált Beke Györgynek a bukaresti csángókról.

1990 után magam is többször találkoztam budapesti konferenciákon Bartis Ferenccel és Beke Györggyel, ahol átadták dedikált könyveiket. Folyamatosan érdeklődtek a barcasági csángók sorsáról és a Barcaság „demokratikus” átalakulásáról.

Beke György hamvait 2007. február 8-án helyezték el Uzonban a családi sírban. A gyászmisét Szabó Lajos római katolikus kanonok celebrálta, a jelen lévő papsággal együtt, majd imát mondott Ungvári Barna András református egyházmegyei főjegyző, espereshelyettes. A temetés alkalmából Uzon Polgármesteri Hivatala és az Erdélyi Lajos Községi Könyvtár szervezésében a Pünkösti-kúriában megnyílt a Beke György-emlékkiállítás, majd ez véglegesen átkerült a Tatrangi Sándor Általános Iskolába.

Azóta is várjuk az új generációk közül azokat, akik Beke György írói és publicisztikai munkásságát folytatnák, mentenék a menthetőt, hisz ebben a felgyorsított világban naponta pusztulnak és pusztítják kulturális értékeinket.

Bencze Mihály