A díszszemlét Klaus Iohannis államfő, a román állami intézmények vezetői jelenlétében a bukaresti – 1922-ben emelt, a román hadsereg első világháborús véráldozata és katonai sikerei előtt tisztelgő – Diadalívnél rendezték meg.

A nemzeti ünnepen immár hagyománnyá vált katonai parádé alkalmával az emlékműnél összesereglett több ezer érdeklődő és a televíziós közvetítésnek köszönhetően az ország lakossága is láthatja azt a haditechnikát, amelyre Románia a GDP védelmi kiadásokra fordított két százalékát költi, vagyis évi mintegy hárommilliárd eurót. Az ünnepséget nyitó légi parádén először láthatták a bukarestiek a román légierő – Portugáliától másodkézből beszerzett, felújított – F–16-os harci repülőgépeit, amelyek a tavalyi centenáriumi ünnepen nem tudtak részt venni, mert az állomáshelyükként szolgáló repülőtér kifutópályájának eljegesedése miatt nem tudtak felszállni. A díszszemlén egyebek mellett a Romániában létesült nemzetközi NATO-dandár Piranha–3 típusú, nyolckerék-meghajtású páncélozott csapatszállító járművei, a Craiován állomásozó lengyel Rosomak-páncélosok, valamint a légelhárítás Gepard-ütegei vonultak fel, és bemutatták a légi járőrözés támogatására idén beszerzett TPS 77-es háromdimenziós mobil radarkészüléket. A belügyminisztérium egyebek mellett a közlekedésrendészet, a csendőrség, a tűzoltóság és a határrendészet járműveivel, speciális felszereléseivel, a Román Hírszerző Szolgálat a terrorelhárító egységeivel vonult fel.

Az utóbbi évektől eltérően a nemzeti ünnepen megrendezett katonai parádét már nem árnyékolta be az a politikai feszültség, amely korábban a jobboldali elnök és a baloldali kormány között fennállt. Mivel néhány hete a nemrég újraválasztott Klaus Iohannis államfő pártja, a Nemzeti Liberális Párt alakított kormányt, immár nem merült fel, hogy az ünnepségre ne kapnának meghívót a kormány vagy a törvényhozás vezetőinek büntetőeljárás alatt álló tagjai, vagy hogy a kormánypárti vezetők nem a díszemelvényen, hanem híveik gyűrűjében, a nézők között vennének részt a katonai parádén.