Fekete Réka
Ha egy házasság rossz, és a házastársak évekig, évtizedekig csak beszélnek erről, akkor vajmi kevés az esély, hogy változzék a helyzet. Így van ez a hazai oktatásban is, ahol mindenki tudja, látja, hogy rosszul mennek a dolgok, az eredménytelenség időnként csúcsokat dönt, mégsem történik igazi beavatkozás. A katasztrofális vizsgaeredményekkel tanév végén szoktunk szembesülni, de a hétköznapokban ritkán derül ki, hogy a tanórákon szerzett osztályzat mennyire nem tükrözi a használható tudást.
Az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett eredmények szerint az elmúlt közel egy évtized leggyengébb teljesítményét érték el a romániai diákok a 2018-as PISA-felmérés mindhárom vizsgált területén: szövegértés, matematika, természettudományok. Szégyenteljes és egyben aggasztó, hogy a felmérésben résztvevő több mint ötezer hazai diák 41 százaléka funkcionális analfabéta, azaz nem érti, hogy miről szól a szöveg, amit elolvas, matematikából a diákok 47 százalékának kihívást okoznak az alapműveletek, a természettudományok terén a tanulók csupán 57 százaléka érte el a 2-es nehézségi szintet, miközben a vizsgált országok átlaga 78 százalék. Vannak kiválóan teljesítő diákok is, de ez csupán a vizsgált minta egy százaléka, vagyis ötezerből ötven.
Kutathatjuk a folyamatos kudarc okát, akár meg is nevezhetjük a felelősöket, akik az elmúlt harminc esztendőben egymást váltották az oktatási tárca élén, és ha születtek is időnként jó döntések, amire életbe ültették volna, egy következő miniszter leseperte azokat az asztalról. A sokat hangoztatott képességfejlesztés is csak a szólamok szintjéig jutott el, hisz az új tantervek és tankönyvek nem igazán tükrözik ezt a szándékot.
Monica Anisie jelenlegi oktatási miniszter szerint a diákok egyrészt azért teljesítettek gyengén a PISA-felmérésen, mert a teszteknek nem volt tétje, másrészt, mert ahelyett, hogy a tanárok a szövegértelmezés képességét fejlesztenék ki a diákokban, a műelemzések bemagolására késztetik őket. Mircea Miclea, a Tăriceanu-kormány oktatási minisztere (2004–2005) a tanárokat vonná felelősségre a gyenge teljesítményért: „sorozatosan óriási különbség mutatkozik az iskolai osztályzatok, illetve a képességfelmérők és az érettségi vizsgák eredményei között, és ezért senkit nem büntetnek” – szögezi le a korábbi tárcavezető, aki szerint a pedagógusok bérét a teljesítményhez kellene igazítani. Ehhez képest olyan rendszert tart fenn a mindenkori hatalom, hogy aki egyszer elnyert egy végleges katedrát, lehetetlen onnan elmozdítani, még akkor is, ha évekig halomra buknak a tanítványai vagy emberként ő maga bukik el.
Egy olyan országban, ahol a törvényeket egyéni és/vagy pártérdekek szerint hozzák, nem az a legnagyobb baj, hogy a PISA-felmérésen az utolsók között kullog Románia. Ennél súlyosabb, hogy nemzedékeken keresztül olyan fiatalok kerülnek ki az iskolapadokból, akik nem értik a körülöttük lévő jelenségeket, nem tudnak magyarázatot adni azokra, és a legjobbak az egyszerű feladatokat is szigorú képletek alapján kívánják megoldani, ami gyakran lehetetlen.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
