Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Adventben Sepsibodokon

2019. december 10., kedd, Riport

Ablakomból jól látni, ha hólepel takarja be a Bodoki-havast. Környéke valóságos vadaskert. A vadászat szenvedélye távol esett tőlem, a hegyek-erdők világa viszont nem. Egy tagbaszakadt medvét mi zavartunk meg hangyászás közben valamikor a Kakukkhegyen Maurer miniszter vadászösvényén – több azóta sem került utunkba. A hazai vadkalamajka bodoki leágazása azonban egyre érdekesebbnek tűnik, a helyiek „vad-politikája” pedig egyre helyénvalóbbnak.

  • A sepsibodoki református templom tornya. Albert Levente felvétele
    A sepsibodoki református templom tornya. Albert Levente felvétele

Mi legyen a medvékkel?

 – Ha Sepsibodokról esik szó, a medvejárással kapcsolatos fejlemények megkerülhetetlenek. Fejér László Ödön szenátor és Gheorghe Neagu környezetvédelmi igazgató lapunkban megjelent nyilatkozatai kapcsán szándékszik-e véleményt mondani? – kérdeztük a bodoki vadászcsoport vezetőjét, Fodor Istvánt, aki hosszúra nyúlt polgármesteri pályafutása idején nemcsak a községvezetés mikéntjével, hanem a versenylovászattal, az országos és nemzetközi versenyeztetéssel, emellett pedig a sajátosan hazai és a mi vidékünk körülményeihez igazodó vadgazdálkodással is megismerkedett.

– Bosszantó az, hogy a való helyzetet nekem kell kimondani. Fővárosi szinten, de sokszor még az alatt is azért nem szól bele senki célratörő módon a vadpolitikába, mert az ebből óhatatlanul megszülető törvénykezés ütközne a hazai vadászattal kapcsolatos anyagi, vagyis pénzügyi, jövedelembéli érdekekkel! Amit szabad az államnak, azt mi nem tehetjük meg! Pedig mi a tapasztalatokra alapozott vélemény hordozói vagyunk, és ha valaki észszerűen alkalmazza a vadgazdálkodási szabályokat és előírásokat, akkor azok mi vagyunk, itt lenn, a mi erdeink körülményei között! A média megkérdezi, mi elmondjuk a véleményünket, egy része annak hol szókimondóan, hol kevésbé meg is jelenik, de minden megy tovább a maga megszokott útján. Én örvendek annak, hogy az RMDSZ közös összefogással éppen Bukarestben mutatta be a legilletékesebbek előtt a túlszaporodott medvepopuláció okozta tarthatatlan helyzetet, és kérték a tetemes károk megtérítését, mert 2017-től errefelé senkinek semmit nem fizettek sem elpusztított állataiért, terményeiért, de az emberi áldozatok hozzátartozói sem kaptak semmilyen kárpótlást! Jónak látnám, ha a károkat az térítené meg, aki közelebb van a kárvallottakhoz, vagyis a megyei tanácsok, a kiadott összegeket pedig minden megyének a szakminisztérium térítse vissza! Mert ha egy gazdának a tehenét megölte a medve, az állat becsült értékén túl az a gazda többet is veszített. Elveszítette a tehén borját, a tejet, s az állat után járó állami támogatást is. Erről eddig nem szólt senki sem, miként arról sem, hogy ha egy személy súlyosan megsérült, és ez akadályozhatja a munkájában, az egészségének helyrehozatalához szükséges támogatást milyen törvény fogja szabályozni.

 

 

– Jó címet választottak a Háromszék cikkírói – folytatta Fodor István polgármester, utalva a lapunk múlt heti számában megjelent, Távol még a medveügy megnyugtató rendezése című írásra. – A medveügy egy uniós szintű kórkép, de akkor ebbe az Európai Unió is szóljon bele és segítsen megfelelő pénzösszeggel! Mindenki marad bénán, lebénulva, de a kórházi költségre senki semmit nem ad? Jól van ez így? Innen kellett volna kezdeni az ügy bukaresti boncolgatását. Igaza volt a marosi megyefőnöknek, hogy a műút szélén elgázolt medvéről egy ország médiája zengett, de hogy az áldozattal mi a helyzet, arról majdnem semmit sem lehetett olvasni! A szakminisztérium, ha dicsekszik az ország gazdag nagyvadállományával, határozza meg, hogy életterenként mennyi élhet, hol ennek az övezetnek a határa, s csak ennek ismeretében adják ki az engedélyeket és pontosítsanak, kinek mennyi jár és hova! Kilövési engedélyt oda adjanak, ahol túlszaporodás van, ahol a faluba bejár a vad. Érdekes, hogy milyen csend uralja a medvetrófeák ügyét! Ha mi ezt firtatjuk, akkor azt mondják, hogy az egyesületek meg akarnak gazdagodni. Miért nem tudja Bukarest megérteni, hogy aki Afrikába megy vadászni, jó pénzt fizet, és hazahozhatja a drága értékű trófeát, de nekünk itthon ilyesmiről beszélni sem szabad. Az őzbakot itt meglőheti egy külföldi, de a medvetrófeát – hisz ez az állat pusztít és embereket öl meg – nem szabad eladni! Tökéletesíteni kell a hazai rendszert, segíteni kell méltányosan az egyesületeket. Ha mi, az egyesületek pénzt és jövedelmet tudunk hozni, abból az ország gazdagodik. Olyan nehéz ezt megérteni?! A kisebb és kártékony medvékre adjanak kilövési engedélyt, a nagy és értékes medve nem jár be a faluba, mert az uralja a területét, de adjanak bár egy ilyenre is engedélyt, hogy mi is rendezni tudjuk a kiadásainkat! A mi vadőrünk meglőtte azt a négyéves medvét, amely már sok kárt okozott az oltszemi gazdaságunkban, de azért mi semmit nem kaptunk! A gondatlan, rossz vadpolitika juttatott oda, hogy az idén ilyen invázió volt. Most medvejárás dolgában pillanatnyi csend honol. Terhesek a medvemamák, ha jön a nagy hideg, fekhelyet keresnek, a hosszas és tökéletes hibernálás gyermekmese. Fiazni készülnek, és márciusban kel új életre a számban megszaporodott populáció.

 

Aszfaltozás, patakszabályozás

Jelentősek a bodoki, oltszemi és zaláni településfejlesztések, vadonatúj aszfaltszőnyegen gurultunk fel a községközpont szívéig. A megyei tanácstól kapott pénzből sikerült kivitelezni ezt a munkálatot. Még nincs befejezve, ugyanis egyforma magasságba kell hozni a csatornaaknák öntöttvas fedelét az aszfaltszőnyeggel. A padkák kialakításával is adós még a kivitelező megyei útügy, ez a munkálat azonban már kissé mostohább körülmények között is elvégezhető.

 

Változik a falukép

 

Régi álma valósult meg a Vásár-patak mellett lakó családoknak, amelyek járóutca hiányában évtizedek óta hosszú szakaszon nyáron is, télen is a patak medrében közlekedtek, a megáradt patak pedig tetemes károkat okozott az udvarokban, vizével felteltek a pincék. A község a helyi fejlesztési programnál pályázott és nyert. A beruházás értéke 1,3 millió lej volt, ebből közel 400 folyóméter vasbeton támfal épült, valamint egy híd, amelyről könnyebben rá lehet kanyarodni a tágas patakmedret követő útra. A kivitelező Baumeister cég megbízható és minőségi munkát végzett. Fontos területfejlesztési lépés volt ez a községközpont számára, megszabta a település belterületének képét.

Ha engedi az idő, az oltszemi ravatalozó építését is elkezdik. A licitet az Ördög cég nyerte meg, a hely könnyebb megközelítése érdekében már elkészült egy 1,4 kilométer hosszú bekötőút is.

– Milyen tervek-elképzelések sorakoznak 2020-ra? – kérdeztük.
– A megyevezetés megrendelte a Mikó-kastély restaurálásának kivitelezési tervezetét, a munkálatokra szükséges költségekre pályázati lehetőségek is mutatkoznak. Jövőben is megrendezzük az országos fogathajtóversenyt. Zalánban is régi tervek megvalósítása következik. A megyei tanáccsal közös pályázat alapján felújítjuk az iskola és az óvoda épületét, 225 méter hosszan új kerítés készül, a bejárathoz székely kaput állítunk. A zaláni műemlék templom 700. évfordulója alkalmával népes közönség előtt idéztem Imreh Istvánnak a rendhagyó székely faluról szóló új kötetéből. Lecke volt, amelyet éppen 1510-ben vetettek papírra ebben a faluban. Jól fogna ez mindenütt, ugyanis még most is hadakozni kell az itt-ott ledobott-elhagyott szeméthalmok miatt. Elhatároztuk, hogy egy év múlva éppen Zalánban emelünk emlékművet a rendtartó székely faluközösségek tiszteletére.

 

Várakozás

Miként azt Roth Levente helybeli református lelkipásztortól megtudtuk, az imateremben december 13-án, pénteken az adventi rendezvények sorába illeszkedően Ady istenes verseiből összeállított műsort mutat be a fiatalok csoportja Kozma Csaba magyartanár közreműködésével.

 

Tanulók készülnek karácsonyi műsorral

 

A vallásórás gyermekek műsorát december 24-én, karácsonyeste 17 órától láthatják a szülők-nagyszülők a református műemlék templomban. Megismertük a bodoki Henter Károly központi iskola új igazgatóját, Kátai-Rákossy Zsuzsanna vallás- és francia szakos tanárt, aki kézdivásárhelyi, csernátoni, majd sepsiszentgyörgyi évei után mint a Csíki negyedi Gödri Ferenc-iskola volt aligazgatója augusztus 20-án foglalta el állását.

 

Kátai-Rákossy Zsuzsanna

 

– Rendezett örökséget vettem át, szakemberek oktatnak mindenütt, ápolni akarom továbbra is a gyulai testvériskolai kapcsolatot – mondotta örömmel, s jelezte, hogy szintén Kozma Csaba magyartanár irányításával az osztályok, az osztályfőnökök segítségével megkezdték az ünnepi műsorok próbáit. Oltszemen és Zalánban december 24-én 18 órakor – mindkét helyen a református templomban – mutatják be a tanulók ünnepköszöntő műsorukat, Bodokon – tiszteletben tartva a régebbi hagyományt – ezt megelőzően, december 19-én csütörtökön 18 órakor lépnek fel a helyi kultúrotthonban. A karácsonyesti előadások után vehetik majd kézhez a gyermekek a szeretetcsomagokat.

 

Új, faragott székely kapu

Deák Ferenc, a félszáz unitárius lelket sem elérő helybeli leányegyházközség gondnoka elmondta: önerőből és az unitárius egyházi erdő hasznából sikerült rendezni a tavaly felújított templom előtti bejáratot. A mutatós székely kiskapu a kálnoki Ráduly Zoltán népi faragómester munkája, amellyel egyben emléket is állítottak a 106 éves korában Bodokon elhunyt Nemes Dénes volt kálnoki unitárius lelkésznek, aki hosszú évekig volt a bodoki leányegyházközség lelkésze is, aki faragni szerető papként elkészítette saját maga temetői kopjás fejfáját is.

 

Az új emlékkapu

 

A kaput készítő kálnoki mester Nemes Dénes faragott mintáit örökítette meg, amelyekkel a néhai tiszteletes díszítette a kálnoki unitárius templom bejáratánál álló faragott-festett kaput. A matuzsálemi kort megért lelkész sírjánál Bálint Benczédi Ferenc a Magyar Unitárius Egyház püspöke végezte a szolgálatot, búcsúbeszédet mondott Szabó Adél kálnok–bodoki lelkész, Csete Árpád homoródalmási lelkész, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége részéről és Török István, a Háromszék-Felsőfehéri Unitárius Egyházkör esperese.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 234
szavazógép
2019-12-10: Gazdakör - Incze Péter:

Újabb kiírás jöhet fiatal gazdáknak (Vidékfejlesztés)

Múlt szerdán Emil Dumitru, a mezőgazdasági minisztérium nemrég kinevezett államtitkára egy kereskedelmi televízió csatornáján azt nyilatkozta, hogy még van pénz a fiatal gazdák vidéken történő megtelepedésének támogatására, és a lehető leghamarabb el szeretnék indítani a vidékfejlesztési intézkedés pályázhatóságát.
2019-12-10: Magazin - :

Felújították a tordai unitárius templomot

Nemcsak valahová tartozunk, hanem valakinek is – jelentette ki az utánunk jövő nemzedékek iránti felelősségre utalva Balog Zoltán, a magyar kormány korábbi minisztere a tordai unitárius templom (fotó) vasárnapi avatóünnepségén – írja a Krónika.