Jövő évre a bruttó hazai termékhez (GDP) mérten 3,6 százalékos, 2021-re 3,34 százalékos államháztartási hiánnyal számol a kormány – derül ki a költségvetési kiadások keretszámairól szóló törvény tervezetéből, amelyet kedd este hozott nyilvánosságra a pénzügyminisztérium. A tervezet értelmében az államadósság felső határát a GDP 45 százalékában szabták meg.
A jövő évi konszolidált állami költségvetés kiadásait 371,586 milliárd lejre tervezik, amelyből 109,754 milliárd lejt tesznek ki a személyi jellegű költségek (29,5 százalék). A tervezetből az is kiderül, hogy 2020. január elsejétől a cigaretta specifikus jövedéki adója az ezer darabonkénti 366,147 lejről 386,377 lejre nő, ugyanakkor megszüntetik a megosztott áfafizetés mechanizmusát. Egy másik intézkedés értelmében a közméltóságok juttatását befagyasztják a 2019. decemberi szinten, mint ahogyan az élelmiszerpótlék értékét is, az érdemjuttatás összege pedig 6240 lej marad. Emellett betiltják a nyugdíj és az állami fizetés halmozását.
Florin Cîţu pénzügyminiszter kedd este a Digi 24 televízióban jelentette be, hogy elkészült a jövő évi állami költségvetés tervezete, amelyet várhatóan jövő héten küldenek el a parlamentnek. „A jelenleg hatályos törvényekre és a meglévő adókra alapozva dolgoztuk ki a költségvetést. Nem áll szándékunkban új adókat bevezetni 2020-ban” – szögezte le. Hozzátette: a jövő évi és a 2021-es államháztartási hiány meg fogja haladni a 3 százalékot, de ezek „átmeneti” évek lesznek, amelyek alatt megtörténik majd az áttérés „a prociklikus politikáról az anticiklikus, normális politikára”, amit nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. „A 2020-as év lesz az az esztendő, amelyikben megtisztítjuk és stabilizáljuk a gazdaságot, és felkészítjük a 2021-es évre. 2021-től a beruházások képezik majd a gazdasági növekedés alapját, fenntartható lesz a gazdasági fejlődés” – ígérte a pénzügyminiszter.
Drágult az élet
Novemberben nőtt az éves inflációs ráta, és elérte a 3,8 százalékot. Az élelmiszerek 4,9 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor, a szolgáltatások 4,19 százalékkal, az iparcikkek fogyasztói ára 2,83 százalékkal emelkedett. Októberhez képest a fogyasztói árak 0,23 százalékkal nőttek. Az országos statisztikai intézet közlése szerint az infláció augusztusban 3,9 százalék volt, azóta folyamatosan csökkent, októberben 3,4 százalékra mérséklődött, novemberben azonban ismét emelkedett. A Román Nemzeti Bank november elején csökkentette az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését, így 2019-ben 3,8 százalékos, 2020-ban 3,1 százalékos fogyasztói árindexre számít. A romániai alapkamat tavaly május óta változatlanul 2,50 százalék.
Romlott Románia minősítése
Stabilról negatívra rontotta Románia államadós-besorolásának kilátásait a Standard and Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő, ugyanakkor megerősítette „BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását. A leminősítés fő okaként a megemelkedett idei és jövő évi államháztartási hiányt jelölték meg. Kifejtették, hogy az októberben megbuktatott szociáldemokrata kormány túlköltekezése miatt a jelenlegi kisebbségi liberális kormány kénytelen volt módosítani az idei és a jövő évi várható államháztartási hiányt, így az 2019-ben várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékát teszi ki, míg jövő évre 3,5 százalékot célzott meg Bukarest. Emlékeztettek, hogy korábban 3 százalék alatti hiányt vállalt Románia, és hozzátették: a jövő évre betervezett nyugdíjemelés tovább mélyítheti az államháztartás hiányát, a kilátásokat pedig rontja, hogy jövő évben önkormányzati és parlamenti választások is lesznek, emiatt pedig késhetnek az egyensúly visszaállítására irányuló intézkedések.
A leminősítést Florin Cîţu pénzügyminiszter az előző kabinet hároméves felelőtlen kormányzásának tulajdonítja, elmondása szerint a Dăncilă-kormány már február óta figyelmen kívül hagyta az S & P elemzőinek figyelmeztetéseit.
Két börtön hitelből
Hitelt vesz fel a kormány az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától (CEB), többek között két új börtön építésére. Az erről szóló törvénytervezetet keddi ülésén fogadta el a kabinet. A miniszterelnöki kancellária vezetője, Ionel Dancă tegnap számolt be arról, hogy a kormány hitelt vesz fel az igazságügyi infrastruktúra fejlesztésére. Ebből finanszírozzák majd a Prahova megyei Berceni-re, illetve a Buzău megyébe tervezett új börtön építését, illetve a börtönőrök kiképzésével foglalkozó Ilfov megyei központ, valamint egy Brassó megyei központ létesítését. A projekt összértéke 221,5 millió euró, amiből 177 millió eurót fedeznének a hitelből. A kormány szerint a börtönök túlzsúfoltságát beruházásokkal kell megoldani, nem az elítéltek idő előtti szabadlábra helyezésével, ami oly sok erőszakot és nem kívánt társadalmi jelenséget idézett elő – magyarázta Ionel Dancă.