Nyílt levél Benkő Erika képviselőhözAnyanyelvünkbe nem szólhatnak bele

2019. december 13., péntek, Nyílttér

Tisztelt Képviselő Asszony!
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tagjaként fordulok Önhöz, jogász politikushoz, fontos, hazai magyar közösségünk egészét érintő jogsértő kérdésben, annak orvoslása céljából.

Akárcsak a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben, napjainkban is folyik magyar szavaink üldözése, nyelvi kérdésekben járalan és illetéktelen román nemzetiségű személy kezdeményezésére, joghatóságok (törvényszékek, ítélőtáblák) támogatásával. A magyar nyelv dolgaiban járatlan román fél részéről a hozzá nem értés évekkel ezelőtt már diplomáciai botrányt is okozott Magyarország és Románia között, napjainkban pedig folyamatosak az egész Székelyföldre kiterjedő „Városháza/Községháza-perek”, de volt már az üldözési listán a megyeháza, önkormányzat és Székelyföld elnevezés is. A városháza és községháza esetében jogerős ítéletek mondták ki, hogy ezeknek a megnevezéseknek használata törvénytelen (!). Mintha valamelyik paragrafus ezt előírná. Szó sincs erről. Arról van szó, hogy a trükközésre is hajlamos román felperes (mindig ugyanaz a személy) – fittyet hányva megannyi tekintélyes román–magyar és magyar–román tudományos munkára, köztük az akadémiai nagyszótárra (új kiadása nemrég jelent meg), a közigazgatási és jogi (!) szótárra, melyek szerint a román primărie magyar megfelelői közt van a városháza, községháza is – fogja magát és ez utóbbi két szóról kijelenti: nincs román megfelelőjük, Magyarországról importálták őket (habár az erdélyi magyar írásbeliségben 500 évvel ezelőtt már léteztek, tehát fel sem merülhet az importálásnak még a gyanúja sem!). Szóval ezt az „importálós” ostoba magyarázatot minden esetben elfogadta a bíróság, és hallottunk olyan esetről is, amikor egyetemi nyelvészeti tanszékről kiadott és a tárgyaláson ügyvéd által bemutatott szakszerű véleményezést nem vette figyelembe a bíró. Erre csak azt lehet mondani: tényleg nagyon időszerű az államelnök Normális Romániát! jelmondata. Milyen jogcímen kéri számon tőlünk egy más nemzetiségű és más anyanyelvű egyén, hogy milyen szavakat használunk saját nyelvünkben? Milyen jogcímen szól bele bárki is egy számára idegen nyelv életébe?

A nyelv – minden emberi nyelv – egyezményes, de önkényes jelekből álló rendszer, olyan kifejező eszközökből áll, amelyeket az egész társadalom elfogadott, használata kollektív szokáson, egyezményen/konvención alapul. Az önkényesség azt is jelenti, hogy a nyelvi jel (a szó) használata nem függhet a beszélő/író szabad választásától. A nyelv társadalmi szerepénél fogva azzal sem törődik, hogy a nagyhatalmi politika miként taszigálta annak idején az országhatárokat. Az országhatár nem esik mindig egybe a nyelvi határral!

Fejlettebb demokráciákban létrehozták az igazságügyi nyelvész tisztséget (Magyarországon is van), bizonyos nyelvi kérdésekben hozzá fordul szakvéleményért a bíróság. Romániában is jó volna ezt bevezetni, de addig is kötelezővé kellene tenni a bíróságok számára, hogy a fentebb vázolt esetekben kérjenek szakvéleményt magyar és román egyetemi nyelvészeti tanszékektől, és annak alapján hozzanak döntéseket.
Ebben kérem, kérjük sokan az Ön segítségét.

Megkülönböztetett tisztelettel:
Komoróczy György

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 772
szavazógép
2019-12-13: Magazin - :

Ellopott Klimt-portréra bukkantak

Újra előkerült az a Gustav Klimt-portré, amelyet 1997-ben loptak el az olaszországi Piancenza egyik galériájából.
2019-12-13: Nyílttér - :

A járdák magasságáról (Visszajelzés)

A december 11-ei Háromszékben Gabi néni félrelépett címmel megjelent, a sepsiszentgyörgyi járdák magasságára vonatkozó írásra a következőket válaszoljuk: