Újfent nálunk járt az államfő, s bár fullajtárai hangoztatták, hogy ez nem hivatalos látogatás (ilyen egy elnök számára nemigen létezik saját országában, főleg ha helikopteren furikázik, és helyi potentátokkal is találkozik), szóval, tiszteletét tette a kovásznai elnöki nyaralóban (őszölőben!), s ahogyan az ugyancsak ,,nem hivatalos" tévériportokból jól kivehető volt, legelébb is ortodox pópák társaságában mutatkozott, majd a köznépekkel is parolázott.
Ez meg is látszott szeretett elnökünk viselkedésében és nyilatkozataiban, mert legelébb is a székelyföldi — többnyire RMDSZ-es — önkormányzatokat feddé meg keményen, mondván, hogy ,,szélsőséges" politizálásuk tartja elmaradottságban, gazdasági nyomorban a ,,tartományt", mert elriasztották a külhoni és a regáti befektetőket, s ezek helyett mindenütt a ,,csóró" magyarországi vállalkozókat juttatták előnyökhöz, csábították a térségbe, de a fizetésképtelen senkiháziak — szegényebbek lévén még a romániai magyar és román üzletelőknél is — csak bajt hoztak a térségre. Már erre felkapta az ember a fejét, megállapítván: hohó, itt elnöki, hajóskapitányi ,,paradigmaváltás" van, Băsescu előjött a nacionalista kártyával, ami sokáig nem volt jellemző fegyvere! S ha csupán az önkormányzatok bírálásáról és a magyarországi befektetők leszólásáról lett volna szó, az még hagyján, de vezérünk elkezdett értekezni a régiónkban honos, szörnyű állapotú infrastruktúráról, a rossz menedzsmentről és a többi, és a többi.
Na, itt már teljessé vált a tengerészi ,,paradigmaváltás" — a leghülyébb kifejezés egyébként a politikai zsargonban, melyet senki nem ért, de annál többen használják! —, s hirtelen eszünkbe jutott, hogyan lépett választás előtti cimboraságra őfelsége pártja, a demokrata-liberális a nagyromániásokkal. Amikor először járt a Székelyföldön, akkor még csupa jó szava volt az itteni őshonos lakosságról, látván: a nagy Nyikó menti árvíz pusztításai után ezek nem vájgatnak, nem nyújtogatják kunyeráló tenyerüket az állam bácsi felé, hanem megfogják a csákány, a lapát nyelét, s ha kell, kalákában, valahogyan újjáépítik az elsodort falvakat, városrészeket. A leszólott magyar vállalkozók segítségével is, persze. Băsescu akkor szépen beszélt a székelyekről, később azt is mondta, az sem lenne nagy baj, ha ezek a román nyelvet iskoláikban tényleg idegen nyelvként tanulnák, mert az a fontos, tanulják meg valamennyire.
Államfőnk, aki szőnyegre hívó népszavaztatáskor megmenekülésében azért sokat köszönhet az erdélyi magyarságnak s főleg a székelységnek.
Össze is trombitálta a két székely megye korifeusait Kovásznára, hadd oktatná őket jobb és ,,románabb" belátásra. Ez nem ment azért, hiszen a hangvétel is más volt már, s nagy tengerészünktől esetleg azt is meg lehetett volna kérdezni, hogy szeretett államunk miért költi pénzét csendőrlaktanyákra és ortodox kolostorokra ahelyett, hogy útjainkra adna több pénzmagot?!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.