Brikett és pellete — az új fűtőanyagok
Az energetikai fűz termesztéséről szóló, rovatunkban megjelent ismertetők után bővebb információkért többen is érdeklődtek a szaktanácsadó irodánál. Most a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége is felkarolta az új lehetőséget, és a Kézdivásárhelyen megtartott vállalkozói napok keretében konferenciát szerveztek Alternatív energiaforrások, energianövények termesztése témával.
Az értekezletre számos szakember, szaktanácsadó, termelő, vállalkozó és önkormányzati képviselő, valamint polgármester jött el. Meghívottként előadást tartott a Magyarországról érkezett Uhrinné Anikó, a Holland Alma Kft. szakembere és Nyeste Ferenc a Tisza Faaprítékot Termelők Termelői Csoportja Szövetkezet részéről. Itthonról Benkő Sándor, a csíkszeredai Phoenix Company társtulajdonosa beszélt kétéves termesztési tapasztalataikról.
A magyar előadók szerint az alternatív energetikai ültetvények termőterülete növekszik, hiszen jó néhány előnnyel bírnak. Elmondták, hogy az agrárenergetika új lehetőség a magyarországi mezőgazdaságnak, amely hosszú távon kiszámítható, biztos keresetet nyújt a termelőnek. Alacsony munkaráfordítást igényel, jónak mondható a jövedelmezősége, és a gazda nincs kitéve a felvásárlási árak és az időjárási szélsőségek kedvezőtlen hatásának. Kiválóan hasznosíthatók az extenzív, semmit sem termő területek. Másik előnye, hogy az unió szintjén a termelhető mennyiséget nem korlátozza megszabott kvóta, és egyre piacképesebb. Középtávon gondolkodva az energetikai növények és ezek felhasználása munkahelyeket teremt, nő a foglalkoztatottság, és agrárnépesség-megtartó hatása van. A faanyag szecskázott, félszáraz állapotban kiválóan használható a hőerőművekben, brikettált és pelletált állapotban a középületek, háztartások fűtésére. Ugyanakkor jó alapanyaga lehet a farostlemez és egyéb préselt termékek gyártásának. Nem utolsósorban a magyar szakemberek kiemelték az energianövények környezetre gyakorolt előnyeit: csökkenti a globális felmelegedést és a szén-dioxid-kibocsátást, hiszen oxigént termel.
A Holland Alma Kft. erdészeti és energetikai szaporítóanyag-előállítással foglalkozik. Az energetikai fűz mellett az energetikai akácot és az energetikai nyárfát is termesztik. Egy összehasonlító táblázat szerint a legnagyobb famennyiséget az energetikai fűz termeli. A számítás szerint a fűzültetvény éves költsége 16 500 forint, melyet a tápanyag utánpótlására és kiszórására, a sorközművelésre (tárcsával), sorápolásra (kézi kapálás) és növényvédelemre fordítanak. Ezenkívül a költségekhez hozzá kell számolni a kombájnos betakarítást és az erőműbe történő szállítást, így az éves összköltség 109 000 forint. A bevételi oldalt tekintve: ma Magyarországon a szecskázott és 35 százalék nedvességtartalmú faanyagért tonnánként kilencezer forintot fizetnek. A 35 százalékos szabványnedvességet nem nehéz elérni, hiszen néhány hét alatt tömbben (kupacban) tárolva szárad a megfelelő nedvességi szintre. Az éves bevételhez hozzá kell számolni még a 47 500 forintos hektáronkénti területalapú támogatást, az évente és hektáronként megvalósítható bevétel így 192 000 forintra rúg, vagyis átszámítva a hektáronkénti nyereség 2880 lej.
Nyeste Ferenc a Tisza Szövetkezetet mutatta be. Az akácból, nyárból és fűzből faaprítékot termelő szövetkezet 2007-ben alakult huszonhét alapító taggal, de mára a tagok száma számottevően megnőtt. A tagok a Szakoly melletti, japán segítséggel megépült bioerőmű számára termelik a faaprítékot. A szövetkezeti formát választották, mivel számos előnyt biztosít a tagok számára. A szövetkezet hosszú távú felvásárlási szerződésben garantálja a biztos piacot a tagok számára, szakemberei szaktanácsot nyújtanak minden technikai és eljárási kérdésben, a szövetkezet szolgáltatásként megszervezi a telepítést, betakarítást és a faanyag elszállítását. Kedvező anyagbeszerzési (gázolaj, műtrágya stb.) és szolgáltatási (pl. bankhiteleknél) lehetőséget biztosítanak tagjaik számára, és pályázatok útján igénybe veszik a termelői csoportok uniós támogatását, amelyből betakarító és szállító járműveket vásárolnak.
A magyar előadók szilárd meggyőződése, hogy az energetikai növények megoldást jelentenek a jövő energetikai gondjaira. A hallgatóság közt volt néhány háromszéki vállalkozó is, aki már tavaly fűzdugványokat vásárolt a csíkszeredai Phoenixtől, és volt olyan vállalkozó is, aki a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében tett le pályázatot brikettáló- és pelletálóüzem építésére. Az önkormányzatok közül a bölöni lépett elsőként az energianövények termesztése terén. Sikó Imre polgármester elmondta, hogy a közelmúltban egy osztrák cég járt náluk hasonló célból, és az együttműködés első lépéseként felkérték, hogy azonosítsanak kétszáz hektárt a község területén energetikai fűz termesztése céljára. A feltérképezés folyamatban. A polgármester is úgy látja, az idős gazdálkodók számára (és nemcsak nekik) az új lehetőség jó jövedelemforrást fog biztosítani.