Éber vasutasok és más hivatásos aggódók

2020. január 8., szerda, Máról holnapra
Farcádi Botond

Székelyföld autonómiastatútuma teljes egészében ellentmond az alkotmánynak, valamint Románia európai uniós és NATO-csatlakozási feltételeinek, ezért a törvénytervezet elutasításán túl a dokumentumot a parlament elé terjesztő Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József ellen további alkotmányos intézkedéseket kell foganatosítani. Ezt kéri Teodor Meleşcanu szenátusi és Marcel Ciolacu képviselőházi elnöktől Mircea Dogaru és Rodrigo Gabriel Maxim.

Előbbi név esetleg még ismerősen csenghet a román belpolitika legmélyebb bugyraiban búvárkodók számára, a tartalékos ezredest ugyanis katonai történészként futtatja a bukaresti média azon része, mely a börtönbe zárt Dan Voiculescu egykori szekus besúgóhoz köthető. A tartalékos tiszt egy időben az Antena-birodalom egyik kedvelt meghívottja volt, s olykor egészen elképesztő összeesküvés-elméletekkel rukkolt elő. Ilyen volt például a 2018. augusztus 10-i, csendőri erőszakkal elfojtott bukaresti tüntetésről szóló állítása, amely szerint a diaszpóra tüntetése Németországból irányított államcsínykísérlet volt. A volt titkosszol­gálati alkalmazott Dogaru emellett a speciális nyugdíjak és a volt belügyi dolgozók érdekeinek elszánt védelmezője, e témában több tüntetést is kezdeményezett. S bár normális helyen csak legyinteni szokás egy ilyen figura eszement elméleteire, Romániában a tartalékos tisztek szakszervezete korántsem számít jelentéktelen struktúrának. Az álcivil szerveződés igen sokszor bizonyította már befolyását a legkülönfélébb színezetű kormányokban, sokatmondó az is, hogy Dogaru a volt belügyér és miniszterelnök-helyettes Gabriel Oprea egyik cimborája.

Az autonómiastatútum elleni kirohanást aláíró másik hivatásos aggódó Rodrigo Gabriel Maxim, aki a romániai vasúti szállítók (!) szakszervezetének elnöke. Újabb „szakszervezet” tehát, a vasutasoké. Ők pár hónappal korábban még amiatt elégedetlenkedtek, hogy milyen siralmas állapotba jutott a hazai vasúti infrastruktúra, hogy romlik-pusztul minden, nincsenek vasúti kocsik, késnek, kisiklanak a vonatok. Alighanem megoldódtak ezek a problémák – erre enged következtetni legalábbis, hogy a dolgozók érdekeit védeni hivatott szakszervezet immár a székelyföldi autonómia miatt kezdhetett el aggódni.

Nevetséges – mondhatnánk, ha nem lenne siralmas a történet. És nem azért, mert az ország egységéért oly igen aggódó két szakszervezeti vezetőn múlna a statútum sorsa. Sokkal inkább azért, mert a román társadalom egyszerűen képtelen szabadulni az ilyen kétes alakoktól és a mögöttük álló láthatatlan, titkosszolgálati hátterű erőközpontoktól. Nem a vasutasok és a szakszervezetek üzentek tehát – Rodrigo Gabriel Maxim és Mircea Dogaru felhívása a román államhatalom legmélyebb rétegeiből érkezik, ezt alábecsülni éppúgy hiba lenne, mint annak jelentőségét eltúlozva meghátrálni.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 301
szavazógép
2020-01-08: Közélet - :

Megmaradásunk, élni akarásunk példája (Megemlékezés Madéfalván)

A madéfalvi vérengzésre emlékeztek tegnap a helyszínen állított turulmadaras emlékoszlopnál. „Egy nemzet megmaradásának, élni akarásának példája az, hogy állandó megpróbáltatások dacára hitét és nyelvét megtartva emlékezik a közösség az 1764. januári eseményekre. Felelősek vagyunk azért a helyért, ahol élünk, a szülőföldünkért és egymásért is. A megemlékezés összekapcsol, de nem szabad elfelednünk, hogy jövőt kell építenünk, közösségünk, szülőföldünk jövőjét” – mondotta beszédében Csibi József, Madéfalva polgármestere, aki szerint szinte megállt az idő 1764-hez képest. Akkor sem tetszett a hatalomnak a székelyek önállóságra való törekvése, ma is ott tartunk, hogy a közösség jelképeit, a magyar nyelvű feliratokat nem lehet szabadon használni. A polgármester utalt a feljelentésekre, a magyar közösséget ért úzvölgyi provokációra, a helységnévtáblák lemázolására. Párhuzamot vont a Siculicidium áldozatainak szabadságvágya és a mai székelyföldi társadalom szabadságvágya között.
2020-01-08: Glossza - Nagy B. Sándor:

Figura

Miután lecsengtek az elmenekült kutyákról szóló szomorú szilveszteri történetek, és ismét megállapíthatjuk, hogy milyen fölösleges volt ez a rengeteg robbantás, petárdázás az új év küszöbén, eszembe jutott egy vidám kutyás történet, mely pár évvel ezelőtt esett meg velünk karácsony környékén.