A politikus kifejtette: ősszel – Viorica Dăncilă szociáldemokrata kormányának megbuktatásakor – semmi esély nem mutatkozott az előrehozott választások kiprovokálására, de most már sokkal több törvényhozó hajlik erre a megoldásra, mert nagyon nehéz fontos döntéseket hozni a jelenlegi felaprózott, kilenc frakcióval működő parlamentben. Hozzátette: a nehézkes egyeztetéseket az NLP úgy próbálja áthidalni, hogy egy sor döntést parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással léptet hatályba, de ezzel sérül a demokrácia, úgyhogy az RMDSZ inkább a választások megrendezését siettetné.

„Most sem egyszerű eljutni az előrehozott választásokig, de ha az RMDSZ-en fog múlni, mi igent mondunk” – szögezte le Korodi. Szerinte az RMDSZ – egy nemzeti közösség érdekképviselete lévén – másfajta viszonyt ápol választóival, mint egy hagyományos politikai párt, és így bármikor készen áll a választásokra, akkor is, ha előrehozzák. A frakcióvezető cáfolta az Adevărul lap értesülését, miszerint az RMDSZ erről már meg is állapodott az NLP-vel. Megjegyezte: amiről döntést hoz az RMDSZ, azt nyilvánosságra is hozza.

Romániában akkor lehet feloszlatni a parlamentet és előrehozott választásokat rendezni, ha a kormányt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják vagy a miniszterelnök önként benyújtja lemondását, majd a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza az államfő miniszterelnök-jelöltjét. Az NLP azért szeretne előrehozott választásokat, mert attól tart, hogy a népszerűtlen kormányzati intézkedések miatt a szimpátiahullám év végéig elapad, és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ellenzékben ugyanúgy meg fog erősödni, mint 2016-ban, a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány idején.