Azért nem írok „gyilkost”, mert az utóbbi hónapokban a közbeszéd elrákosodott a durva, szélsőséges, végletekig túlzó, bombasztikus szóhasználattól. A média, a tévé, a rádió, a sajtó, a parlament – rossz irányba – súlyosan befolyásolja a társadalom nyelvhasználatát. Rombolja nyelvünket.

Ami nem(csak) stílus- és ízlésrontás, hanem nyelvünk logikájára, tehát a gondolkodás tisztaságára is káros. A mondandót eltorzítja, értelmetleníti, hülyít. Az észszerű, pontos önkifejezést tönkreteszi. Nincs most módom ismertetni a magyar nyelv egyedülálló szerkezetét, logikáját, a szógyököket, a ragozást, a szórendet, a szóalkotás mérhetetlenül gazdag változatosságát és ugyanakkor tömörségét. De tény és való, hogy Karinthy Frigyes rendkívüli humorát, komikus megoldásait nyelvünk adottságaiból aknázta ki, Kosztolányi szellemesen bebizonyította, hogy ő csak magyarul tudja magát kifejezni, magyarul tud pontosan és sokszínűen fogalmazni, érezni és élni. És báró Margittai Neumann János a legenda szerint azt mondta, hogy a számítógép elméletéhez anyanyelve logikája vezette el.

Akkor dühödtem meg (és nem BE), amikor az egyik cikkemben – őrület – mindennap használatos baromságot írtam, amit szerencsére idejében észrevettem. Egy-két napig papírral és ceruzával tévéztem és rádióztam. Kijegyeztem néhány ökörséget tévésztár, szóvivő, szakértő, politikus megnyilvánulásaiból. Nem szakszerűsködöm, csak sorolom a leggyakrabban előforduló gyilkoló hibákat.

IDŐBEN megérkezett a repülőjárat. Rossz, mert minden időben és térben történik. Helyesen: idejében. HELYREÁLLÍTOTTÁK A ROMOKAT. Értelmetlen, mert eszerint azt mondtuk: fölépítettük a lerombolt házat, azután újra romosítottuk. MINDÖSSZESEN. Vagy összesen, vagy mindössze. Az összesen mindent, a mindössze nem teljességet sugalmazó keveslés. Fontoskodó szószátyárkodás. Egy azóta már letűnt politikus fecsegenc hozta divatba. A BE igekötő használata ronda, félműveltségre vall. BEintegrál, BEkonferál (FÖLkonferál) hülyöncség, mert a latin eredeti szó már tartalmazza a „be” és a „föl” igekötőt. A BEsértődött pocsék, helyesen: megsértődött. A begu­rult viszont helyes. Jelzi a rendőrség FELÉ, pontatlan, mert ez csak irányt jelez. Nem biztos, hogy eljut a címzett tudatáig. Helyesen: megmondjuk, jelezzük a rendőrségnek, közöljük a rendőrséggel. Kérdéseink vannak a kormány IRÁNYÁBA. Magyarul: megkérdezzük a kormánytól. Leellenőrizni: szófosantyú. A LE fölösleges. Eddig öt embert fogtak el a helikopter lelövésével KAPCSOLATBAN. Jobb: miatt, gyanújával. TÖBB MINT háromezer nőt fertőzött meg a zikavírus. Háromezernél több nőt volna a helyes, ha magát az eseményt helyeselnők. A fertőzés VONATKOZÁSÁBAN: Mit akart ezzel mondani a szóvivő? Értelmetlen. Az igazgató azt mondta a szülők FELÉ. Jobb lenne egyenesen: a szülőknek.

Újabb nyelvi förtelem tejed : a BEVÁLLALOM. Helyesen se be-, se -ki, én, Szalay Károly egyszerűen csak VÁLLALOM, még csak KÖZZÉ sem TESZEM, csupán KÖZLÖM olvasóimmal szerényen, hogy e melldöngető beszédmódot mennyire utálom. Ellenben Szabó Dezső azt írta: az ápolónőként képmutatóskodó előkelő asszonyt a nyalka sebesült katonatiszt „a mellékhelyiségben gyors elintézésben részesítette”, mert az aktust terpeszkedő kifejezéssel ironizálja az író.

Fentebbiek pontatlan tekervényencek vagy ködösítések pontos közlések helyett, vagy a magyar nyelv csudálatos logikáját „gyors elintézésben részesítik”.

Az idegen szavak használata olykor szükséges lehet. Mivel az ókorban a fogalmakban leggazdagabb nyelv a görög volt, még a hihetetlenül fejlett latin is átvett görög szavakat. A latinból pedig a világ összes nyelvébe kerültek át görög kifejezések, amelyek máig is használatosak, mert az eredeti „ősi” anyanyelvekből azok a fogalmak hiányoztak. Arról nem is szólva, hogy még az újkorban is a latin volt a hivatalos nyelv Európában. De a latinból angollá rútított PROJEKT ködösít, mert többértelmű, és a befogadónak kell kitalálnia, mit is akar vele mondani az okosonc? A KONTEXTUS pedig egyszerűen összefüggés. Az idegen szó használója, ha az szükségtelen, nagyképű sznob.