Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Bölönben gondoskodnak az idősekrőlHázhoz megy a segítség

2020. január 21., kedd, Riport

Nehéz az élet, ha az ember öreg és beteg, de még nehezebb az egyedüllét – mondják azok az idős bölöniek, akik évek, évtizedek óta elveszítették házastársukat, gyermekeik távol élnek tőlük, aki pedig a faluban lakik, az sem tudja pótolni az egyedül maradt szülő hiányzó társát, de gyakran még a szükséges napi segítségre sem jut idejéből. Ezen enyhít némileg az önkormányzat és a Kovászna Megyei Vöröskereszt egy közös program révén, ami által közel hetven idős ember részesül ingyenes ápolói ellátásban, huszonöt otthonba pedig naponta házhoz viszik a vöröskeresztesek a nyugdíjtól függően részben vagy teljes árban fizetett meleg ebédet.

A 83 éves Hegedűs Rózsika nénit enyhén meggörnyedve, az asztalra támaszkodva, ülve találjuk. Teáscsésze, megkezdett banán, a szoba melege tanúskodik arról, hogy gondoskodnak róla. Rögtön meg is tudjuk, fia a szomszédban lakik, gazdálkodik, szinte óránként bemegy édesanyjához. Kisgyörgy Ibolya ápoló hamar felméri a helyzetet, hogy Rózsika néni rosszabb állapotban van, mint néhány nappal azelőtt, s bár vérnyomása rendben, vérszegény, nagyon gyenge, szinte leesik a székről, segít neki visszafeküdni az ágyba. Jól ismeri az idős asszonyt, és már mondja is, hogy mindez a nehéz élet eredménye, évtizedekig emelte, cipelte a nehéz fáskosarakat takarítónőként a helyi iskolában. Egyik lánya Brassóban, másik Sepsiszentgyörgyön lakik, így fia a legfőbb támasza, húsz éve özvegy.

 

Éjjel, nappal egyedül

Nehéz az öregkor, eltelt az idő – mondja a 86 éves Kisgyörgy Julianna. Nehezen tud járni, a bot nála is mindig kéznél van, leginkább azt búsulja, hogy éjjel-nappal egyedül kell élnie. „A fát a keresztfiam és még egyvalaki hasogatja. A kisebb fiam meghalt, a nagyobbik itt él a faluban, csak elfelejtett. Az elhunyt kicsi fiam felesége segít, ő eljön és takarít, én a tisztaságot megtartom. Jó, hogy van Ibolya, sokat segít, az ebéd pedig nagyon finom és bőséges, kétszer-háromszor is eszem belőle. Ők legalább jönnek, hol egyik, hol másik, mivel Kinga is jár.”

Súlyos ízületi reuma gyötri a 87 éves, szintén egyedül élő Bíró Irént, akinek két lánya Sepsiszentgyörgyön lakik, de ahogy mondja: „megvan a problémájuk, egyiknek beteg az ura, a másiknak most halt meg, nem tudnak jönni. Ilyen a sorsom.” Irénke néninek egy bejárónő segít fizetség ellenében, ő hordja be a fát, a vizet, tüzet rak, és délután is visszanéz, hogy mire van szükség. „A kollektívben dolgoztam harminc évet, mindig nehéz munkán, hogy többecske kerüljön, s tönkretettem az életemet. Nyári szezonban cséplésnél zsákokat emeltem, cipeltem, kötöztem, és most nem tudok mozogni” – mesél életéről az asszony. Nagyon kevés volt a nyugdíja, amióta megözvegyült, a férje után kapja a járandóságot, amely néhány lejjel meghaladja a kilencszázat, emiatt teljes árban kell fizetnie az ebédet. Ez a felső határ, akinek ellenben ennél kevesebb a nyugdíja, az összeg arányában támogatást kap, legtöbb 50 százalékot. Tavaly 15 lejbe került az ebéd naponta, januártól három lejjel drágább. Irénke néni azt mondja, miután kifizeti a bejárónőt, a fát, a villanyt, televíziót – amelyet inkább hallgat, mint lát, mert gyenge a szeme –, alig marad valamicske, ha a lányai nem segítenék, éhen halna. „Nehéz volt az élet, most egyedül még nehezebb, nyolc éve vagyok özvegy. Nincs férfi, minden megy tönkre, nincs ki egy szeget elüssön, a leánykagyermek nem olyan, mint egy férfi, hogy duvad le a cserép és feltenné, vagy elszakad a kapun valami és megjavítaná. A mi utcánk lassan teljesen kiürül, alig van szomszéd. Egy rokonom közel lakik, az meglátogat, ha nem jönnének Ibolyáék, senki nem nyitná rám az ajtót. Még postás sincs, a nyugdíjamat is más hozza, ha megkérem.”

Egy következő állomás a Bíró házaspár, ahol Lajos bácsi tréfásan azt mondja, feleségével együtt százhetvenkét évesek. Nagy méretű televíziójuknak köszönhetően házimoziznak, ezzel telik az idő, Lajos bácsi újságot is olvas, de a betegség és az öregkor gyengesége miatt ők is segítségre szorulnak. Bíró Mária négy éve részlegesen lebénult, többnyire ágyban fekvő, a háztartásban egy rokon asszony segít, az ebédet ők is házhoz kapják.

 

Ápolás és meleg ebéd

Nagyon sok az egyedül élő idős a faluban, van, ahol a fiatalok be tudnak segíteni, mások hétvégén jönnek a szülőkhöz, a távolabbiak még akkor sem – ecseteli Kisgyörgy Ibolya. Sok lakásban nincs fürdőszoba, ki kell vinni a vedret, be kell hozni a fát, a vizet, ehhez mind naponta kell a segítség. Az ápoló szerint a nehéz munka megviselte őket, az asszonyok közül sokan férfimunkát is végeztek, jártak erdőre, mezőre, emeltek, cipeltek és nyolcvanvalahány évesen nem tudnak járni, éppen csak csoszognak. Azt mondja, a nagy súlyok emelésétől, a terheléstől pedig kialakult a nagy nyomás a szemfenéken, sokan alig látnak. Van olyan idős, akinek egyik napról a másikra levált a retinája, a másik szemével is alig lát, de gondozza a fogyatékkal élő fiát – meséli a nehézségeket. Ilyen helyzetekben jól jön a segítség, de az is, hogy valaki naponta meglátogatja őket.

Kisgyörgy Ibolya vérnyomást, vércukorszintet mér, sebeket kötöz, néha bevásárol pácienseinek, felíratja az orvosnál, kiveszi a patikából és házhoz szállítja a gyógyszereket, időnként ellen­őrzi, miből mennyi fogyott, mi hiányzik. Az is előfordul, hogy vizet, fát visz be a házba, havat takarít, majd beül autójába és továbbhajt a következő utcába. Napra felosztotta az utcákat, Kingával együtt közel hetven személyhez jutnak el, mindenkihez hetente egyszer, szükség esetén többször is, ezenkívül hétfőtől csütörtökig Kinga délben még egyet fordul, huszonöt házhoz viszi ki a meleg ebédet, pénteken képzésen vesz részt, ilyenkor Ibolya váltja fel az ebédhordásban is.

Ottlétünkkor együtt vártuk a baróti Party Pub autóját, pontosan érkezett a hőszigetelt ládába csomagolt huszonöt adaggal. Ez az utolsó állomás. Benkő Attila előtte még közel ötven adagot vitt Felsőrákosra, Köpecre, Miklósvárra és Nagyajtára, ahol szintén ő teszi le egyenként a megrendelőknél a levest, másodikot, savanyúságot, kenyeret tartalmazó csomagokat. Mindig frissen, melegen.

 

Ma ők, holnap mások

Több évre nyúlik vissza a bölöni önkormányzat és a háromszéki Vöröskereszt együttműködése a falu érdekében. 2015-ben közép- és hosszú távú fejlesztési programot indítottak a Norvég Alap támogatásával, egy év alatt széles körű konzultációt követően térképezték fel, mire van szüksége a településnek. Ezernél több fiatalnak és felnőttnek tartottak viselkedési-magatartásbeli, életviteli tanácsadást, hátrányos helyzetű családok otthonát tették lakhatóvá, segédkeztek a bölönpataki romák jogait védő egyesület bejegyzésénél, időseknek biztosítottak meleg ebédet, és beszereztek egy hordozható EKG-gépet, amelyről az adatokat okostelefonon egy bukaresti kórházba lehet irányítani, ahol a vizsgálatot kiértékelik. Ez a szerződés lejárt, jelenleg a meghosszabbításán munkálkodnak.

Papp Adolf, a Kovászna Megyei Vöröskereszt igazgatója lapunknak elmondta, a korábbi pályázat lebonyolítása idején és jelenleg is azért működnek az elindított programok Bölönben, mert megtalálták hozzá a kulcsembereket, a helyi önkormányzat pedig nem megy el a gondok mellett, keresi a megoldásokat és nyitott a közös munkára. Ötödik éve nyújt ápolói szolgáltatást a Vöröskereszt Bölönben, tavaly novemberig egyedül Kisgyörgy Ibolya végezte a feladatot, akinek fizetését és a munkájával járó költségek egy részét az önkormányzat állja, két hónapja Nagy Kingával együtt dolgozik, akit a Vöröskereszt alkalmazott az inasprogram révén, ami azt jelenti, hogy a munkaerő-ügynökségen keresztül két évig kap pénzt a segélyszervezet az inas képzésére, aki eközben az ápolói szakmát gyakorolja alkalmazottként.

Tavaly közel hatvanezer lejt költött a helyi önkormányzat erre a programra, ami nagyrészt az ápolási szolgáltatás költségeit fedezte, egy részével pedig a kisnyugdíjasok meleg ebédét támogatták – tudtuk meg Sikó Imre polgármestertől. A községvezető nagyon jónak tartja az együttműködést a Vöröskereszttel és a helybeli szociális referensekkel, a háziorvossal, és úgy véli, az idősekről való gondoskodás többet ér, mint egy falunap vagy egy tűzijáték. „Ismernünk kell, kinek mire van leginkább szüksége, és segítenünk kell egymást, hisz egy levegőt szívunk” – mondotta. És hogy mennyire igaza van a polgármesternek, igazolja, hogy a meglátogatott idősek közül többen megfogalmazták: ma nekik, holnap másnak kell a segítség, a törődés.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a Román Kupa döntőjébe?








eredmények
szavazatok száma 1095
szavazógép
2020-01-21: Gazdakör - Bokor Gábor:

Fogadóórákkal is bővül a tanácsadás

Újabb szolgáltatást indít a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által működtetett falugazdász-hálózat. A gazdákkal való minél jobb kapcsolattartás, az elérés megkönnyítése érdekében a falugazdászok ezentúl fogadóórákon is várják az érdeklődő gazdákat.
2020-01-21: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

A magyar kultúra napja
ÜNNEPI GÁLA. A nemzeti összetartozás jegyében indítja Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ az idei évet, együtt ünnepelve a magyar kultúra napját azokkal a közösségekkel, amelyekkel már hosszú évtizedek óta nemcsak összetartozunk, de kivételes, tartalmas baráti kapcsolatokat ápolunk: a szórványbeli és anyaországi testvérmegyékkel.