Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

1986A romániai rendőri szervek a cigányság nagy csoportjait toloncolják át évente Magyarországra

2020. január 23., csütörtök, Történelmünk

Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tudósítás céljával 1983. május 20-án létrejött Erdélyi Magyar Hírügynökség, az erdélyi magyarság nem hivatalos hírirodájának egy 1986. január 22-i jelentését közöljük. A jelentést a Transindex Adatbank rovatából tallóztuk.

  • Vándorcigányok Erdélyben. Fotó: Sára Sándor (fotomuzeum.hu)
    Vándorcigányok Erdélyben. Fotó: Sára Sándor (fotomuzeum.hu)

Biztos jelentések számolnak be már jó ideje arról, hogy Romá­niá­ból nagy számban kényszerítenek át a határon úgynevezett „vándorcigány”-csoportokat.
Mindehhez tudni kell, hogy Romániában becslések szerint több millióra tehető azoknak a cigányoknak a száma, akik nincsenek anyakönyvezve és semmilyen személyi, állampolgári okmánnyal nem rendelkeznek, és akiket a tízévenként megtartott népszámlálások alkalmával sem szokás számba venni. Az utóbbi időben a fokozott éhínség elől menekülő cigányok nagy csoportjai vándoroltak át Óromániá­ból Erdélybe, ahol a rendőrség a nagyvárosok környékén átmenetileg internálta őket, majd egy részüket visszaküldte Óromániába, másik részüket pedig ideiglenes őrizetben tartás után Magyarországra, illetve Jugoszláviába toloncolta át.

Információink szerint az áttoloncolások előtt a nagyváradi rendőrség belső udvarán a cigánycsoportokat átkutatják, és elvesznek tőlük minden olyan holmit, ami előzetes romániai tartózkodásukra utalhatna, majd gépkocsikon – általában teherautókon – elszállítva őket, a magyar szervek által kevésbé őrzött Nagyszántó–Mihályfalva közötti határvonalon „átküldik” magyar területre.

Úgy értesültünk, hogy az elmúlt öt év nyári hónapjaiban, évente mintegy 1500–2000 személyt távolítottak el ezen az úton a román rendőri szervek az országból.

A kérdéssel kapcsolatos magyarországi hivatalos álláspontról, valamint a „vándorcigányok” Jugoszláviába történő áttoloncolásának részleteiről nem áll rendelkezésünkre bővebb információ.

(1986. január 22-i 6. számú jelentés)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 905
szavazógép
2020-01-23: Történelmünk - :

A Makk–Várady-féle összeesküvés és a sepsizoltáni Benkő-kúria (Egy nemesasszony a haza szolgálatában)

Az Olt folyó völgyében, a Gidófalva és Sepsibodok között rejtőzködő kis székely falu, Sepsizoltán értékes műemléke a Benkő-kúria. Az országos műemlékké nyilvánított, 1832-ben épült kétmenetes kúria arányaiban, formavilágában a legteljesebben képviseli a háromszéki udvarház-építkezés hagyományait a klasszicizmus korában. Építtetői – egy keresztgerendába vésett felirat alapján – nemes altorjai Benkő János, felesége, Bara Mária és fia, Benkő Rafael voltak. Az épület mai tulajdonosa, a Zágoni család múzeumot szeretne berendezni benne. Ugyanis a kúria fontos események helyszíne volt az 1850-es évek elején, a Bach-korszakban. Úrnője, Benkő Rafaelné a házban rejtegette a Makk-féle összeesküvés háromszéki vezetőjét, Várady Józsefet, és támogatta őt hálózata kialakításában.
2020-01-23: Család - :

Az udvariasság: belső érték vagy cukormáz? 3.

A szeretet hétköznapi ruhában azt jelenti, hogy számos apró figyelmességre vagyunk képesek. Óriási hatalom van a kezünkben: meghatározhatjuk a környezetünkben élők örömét vagy bánatát. És ehhez általában elegendő egy kimondott vagy elfelejtett „köszönöm” is.