Akkor Románia azért lépett vissza az eljárásból és kérte a verespataki dosszié tárgyalásának halasztását, mert tartott attól, hogy Bukarest elveszítheti azt a pert, amelyet a Gold Corporation kanadai vállalat indított Románia ellen. A kanadaiak négymilliárd dollár kártérítést követelnek az államtól, mert a hatóságok mintegy tizenöt éven át halogatták az engedély megadását az ott rejlő arany és ezüst kitermelésére. Az építészkamara kérése most azonnal aligha talál meghallgatásra, hiszen Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter az Agerpres hírügynökségnek hétfőn kifejtette: az UNESCO-nál az eljárását minden bizonnyal újból kell kezdeni, és a kormánynak kell eldöntenie majd, hogy mikor lesz ismét alkalmas ennek a kérdésnek a napirendre tűzése. Hangsúlyozta, az UNESCO-védettség nem jelent automatikusan több pénzt a műemlékek restaurálására, ez csak nagyobb nemzetközi ismertséget biztosít. A tárcavezető szerint a régió a román törvények szerint már most is műemlékvédelmi védettség alatt áll, mi több, a következő időszakban kezdeményezni fogják a restaurálások elkezdését.