Serfőző Simon: Requiem a Don hőseiért

2020. február 1., szombat, Kultúra

      

Csak a hallgatást hallani,
         mintha minden rendjén lenne.
– – – – – – – – – – – – – – – –
         Megvagyunk, élünk.
         Mi fáj nekem,
          nekünk mégis?       

Csontjainkban, inainkban
        sajognának még mindig
         felkoncolt, kiszenvedett,
         karóba húzott forradalmaink?
         A szánk még mindig
        Dózsa húsától bűzlene?
         Ezért nyeldeklünk,
        s keserűek kiköpött szavaink,
        mint az epe?
         Idegeinkben még ma is
        a Csele-patak árkába zuhant,
        s a Segesvárnál elesett,
        ledöfött ország rángana?
         Isonzó, Galícia fájna?
         A proletár hadak után széttiport,
        szétszóratott haza?

         Ami hogyne fájna!
– – – – – – – – – – –
       Hisz az idáig, irdatlan kerülővel
        a szérűk, kertek aljáig
       elérő Don-kanyar!

  

 

Serfőző Simon Feledésből az emlékmű című, megrázó erejű verse kongatta meg talán leginkább azt a harangot, mely szét kívánta zúzni a „gigantikusra nőtt némaságot”, azt a némaságot, melyet a Don-kanyarban elesett magyar hősök emlékének megtagadásából emelt a hivatalos Magyarország az elmúlt évtizedekben. Serfőző Simon e versében azok a Don-kanyar „világárvaságában felrobbant szívű” magyar katonák kelnek életre, akiket eddig „csak az udvarról, konyhákból felröppenő család fogadott szívébe vissza”, s akiknek eddig „az éjszakák gyújtottak csillagokat, gyertyákat”. De meddig lehet így élni, kérdezi a költő: „behúzott nyakú, válla gödrében kushadó népként, akivel önmagát köpették le” az ország vörös urai?

E megrázó vers hatására gyűjtötte össze Bobory Zoltán költő, a székesfehérvári Vár című folyóirat főszerkesztője Farkasszélben című könyvében azokat a szépirodalmi alkotásokat, melyek – reményei szerint – segítenek lebontani a „feledés emlékművét”, a „pernyéző közönyt s fullasztó beletörődést”, remélve, hogy ezen írások hatására legalább résnyire „föltépődnek a szoros szájzárak, s szólhatunk „sirató, gyászos szókat, országba-világba kinyílókat”. Jeles írók-költők segítségét hívta e fontos és nehéz küldetésre – többek között Bella Istvánt, Csoóri Sándort, Kalász Lászlót, Csanádi Imrét, Illyés Gyulát, Zalán Tibort, Utassy Józsefet, Nagy Lászlót, Zelk Zoltánt, Sinka Istvánt, Buda Ferencet, Juhász Ferencet, Nagy Gáspárt; na és felvidéki magyar költőket is – Berkó Sándort, Mécs Lászlót, Fellinger Károlyt, Kulcsár Ferencet –, jelezve, hogy felvidéki magyar katonák is nagy számban vettek részt és estek el a félelmetes doni harcokban. Nyílt levél című írásában a könyv összeállítója, bár senkije nem harcolt a Donnál – így vall: „Igenis érintett vagyok. Százharminchatezerszeresen. Mint mindnyájan. Magyarok.”

A százharminchatezer természetesen a Don-kanyarnál elesett magyar katonák lélekszáma. A „mindnyájan, mi, magyarok” pedig a Kárpát-medencében élő, mintegy tizenötmilliónyi magyarság – bár, akármilyen ijesztő és fájó is, a magyar nemzet eme „második Mohácsához” sokan még máig is elutasítóan és ellenségesen viszonyulnak, szemben az egyéb tragédiákat éjjel-nappal gyászolókkal.

A Farkasszélben című könyv borítóján a Királyhelmecen élő fotóművészünk, Tóthpál Gyula Don-tövis című, a 2. magyar hadseregnek emléket állító, döbbenetes erejű fotója látható, mely egy, a zord fagyos hómezőn álló, keresztre feszített „bogáncs-embert” ábrázol, kezében tépett zászlóval és törött szuronnyal.
 

KULCSÁR FERENC

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesznek-e újabb szigorítások a koronavírus-járvány miatt Romániában?








eredmények
szavazatok száma 281
szavazógép
2020-02-01: Kultúra - :

Kohéziók

Tanácsos először a verskönyv címlapját elolvasni. Serfőző Simon arca tekint ránk. Költemény-arc. Rejtett mosoly és a nagy tanítómesterek szigora. Második olvasatban mélységesen mély bánat is földerenghet. A mágikus szemek a mélység és a magasság felezővonaláról világítanak. A cím: Arcunk az ég*.
2020-02-01: Belföld - :

Vizsgálat indult, állást foglalt az egyház (Gyergyóditrói vendégmunkások)

Vizsgálatot indít Renate Weber ombudsman a Ditróban alkalmazott és a helyi közösség egy része által elutasított Srí Lanka-i vendégmunkások ügyében. Állást foglalt a ditrói események kapcsán a gyulafehérvári római katolikus érsekség is, tegnapi közleményében Jakubinyi György  nyugalmazott érsek elítélte a vendégmunkások körüli hangulatkeltést.