Elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze

2020. február 4., kedd, Kultúra

92 éves korában elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Tornai Józsefet péntek éjjel Budapesten érte a halál, a Kossuth-díjas alkotót a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

  • Fotó: MTI / Mónus Márton
    Fotó: MTI / Mónus Márton

Az MMA méltatása szerint Tornai József a magyar kultúra „bartóki vonulatának” jeles képviselője volt, akinek életét, gondolkodását és művészetét minden korban az igazság, az emberi autonómia, a nemzeti és egyetemes kultúra iránti elkötelezettség vezérelte. Életművét az egyén, a nemzet és az emberiség sorskérdéseit a kozmikus egészben vizsgáló, igazságkereső ön- és világismerettel, mély filozófiai tartományok érintésével megfogalmazó költői és esszéírói alkotások jellemzik.

Tornai József Dunaharasztiban született 1927. október 9-én. Tágabb családja révén ismerkedett meg gyerekkorában a kisalföldi paraszti világgal. Középiskolai tanulmányait Budán végezte, ott került közelebb a magyar irodalomhoz, valamint itt barátkozott össze Juhász Ferenccel. Tanárai közé tartozott Gyergyai Albert is. 1955-ben jelentek meg első versei az Új Hangban és a Magyar Csillagban. Az 1956-os forradalom idején egy illegális lap szerkesztésében vett részt, a megtorlást csak a szerencsének köszönhetően kerülte el. 1959-ben megjelent első önálló verseskönyve, a Paradicsommadár, ettől kezdve irodalmi tevékenységéből élt. Az 1962 és 1972 közötti évtized költészete kialakulásának ideje, ekkoriban került közeli barátságba Csoóri Sándorral, Hernádi Gyulával, Gyurkó Lászlóval és másokkal. 1962-ben megjelent második kötete, az Égigérő föld már jól mutatta azt a fajta modernséget, amelyet a költő az ősi és a modern szintéziskísérletének nevezett. Ennek összefoglalója volt az 1970-ben napvilágra jutó első válogatott kötete, A bálványok neve.

Tornai költészete Csanádi Imre szerint szinte brutális erejű, szuggesztív. „Ha emlékeztet valamire, úgy a mai afrikai, néger költők alkotásaira: a világkultúra felé nyújtózó, de saját ősi hagyományaikban, ösztöneikben gyökerező megnyilatkozásokra” – olvasható az MMA méltatásában.

Az 1970-es évektől folyamatosan jelentek meg szépirodalmi és esszékötetei, valamint műfordításai. 1984-ben adták ki egyik legolvasottabb művét, a Vadmeggy című vallomásos esszéket szerelemről, házasságról.

A Csoóri Sándor vezette népi ellenzéki csoporttal együtt részt vett a különféle aláírási akciókban, egyik alapítója volt a rendszerváltás meghatározó pártjának, a Magyar Demokrata Fórumnak. 1992-ben az Írószövetség elnökének választották, amelynek három évig volt vezetője. 1998-ban két könyve jelent meg: a Minden, ami virágzik (költemények) és A kiűzetés modern formái (esszék), melyekért Arany János-díjjal jutalmazták. A legutóbbi évekig folyamatosan jelentek meg vers- és esszékötetei, műfordításai. Az utolsó nagy öregek egyike a Csillaganyám, csillagapám címmel kiadott összegyűjtött verseinek 2011-ben megjelent negyedik kötete után minden évben újabb kötettel lepte meg a költészet szerelmeseit.

Tornai József 2012-től volt a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2013-ban Kossuth-díjat kapott, 2014-ben lett a nemzet művésze. 2015-ben az egyetemes és egyéni létértelmezés terén kifejtett humanista meggyőződésű költői és esszéírói munkásságáért, valamint a magyar és világirodalmi hagyományok egyesítésében kifejtett öt évtizedes pályafutása elismeréseként kapta meg a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesznek-e újabb szigorítások a koronavírus-járvány miatt Romániában?








eredmények
szavazatok száma 289
szavazógép
2020-02-04: Kultúra - :

Meghalt Andorai Péter, a nemzet színésze

Életének 72. évében elhunyt Andorai Péter Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze. A színművész rövid, súlyos betegség után szombatra virradóra hunyt el.
2020-02-04: Riport - Fekete Réka:

Amőba Alapítvány: a fejlődés alapja a tudás

Fennállása negyed százada óta nem változott a sepsiszentgyörgyi Amőba Alapítvány küldetése: céljuk a tudásfejlesztés, a haladó gondolkodás elősegítése régiónk közösségének társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében, alapítóinak ugyanis meggyőződése, hogy a fejlődés alapja a tudás. A felnőttképzés és tehetséggondozás terén ismert és elismert civil szervezetről, valamint az általa létrehozott Eurocenter Amőba Oktatási Központ indulásáról, fejlődéséről és jelenlegi szerteágazó tevékenységéről az alapítvány elnökével és igazgatójával, Bereczki Barnával és Bereczki Kingával beszélgettünk.