„Azt üzenem a ditróiaknak, hogy őrizzék meg nyugalmukat, ne hagyják magukat manipulálni, és utasítsák el a szélsőségesség minden formáját” – mondotta, és hangsúlyozta: súlyosan téved, aki a ditrói eset kapcsán arra a következtetésre jut, hogy a magyarok szélsőségesek, az RMDSZ szélsőséges. „Sem a programunkban, sem a nyilatkozatainkban nem fognak erre példát találni. (...) Lehet, hogy itt egy telhetetlenebb, durvább vállalkozó áll az egyik oldalon és sértett emberek a másikon, de ami történt, nem jellemző a közösségre, az RMDSZ-re pedig a legkevésbé. A két Srí Lanka-i vendégmunkás nem illegális bevándorló, hanem törvényesen jöttek dolgozni. Szükség van a munkaerőre, és szívesen látottak” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A gyergyóditrói vendégmunkások ügye továbbra is az érdeklődés középpontjában áll Romániában. A történtekre a vezető politikusok, közéleti személyiségek, és a román állam intézményei is reagáltak. Rareş Bogdan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke szerint a ditrói ügy kényes helyzetbe sodorja Romániát – ahol véleménye szerint a Fidesz terjesztette el a gyűlölködő retorikát – Európában. Hasonló szellemben nyilatkozott Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke is, aki szerint a ditrói esetnek mélyebb gyökerei vannak, amelyek az intoleranciához, a kirekesztéshez, a xenofóbiához és a rasszizmushoz vezetnek. A magyar állam restriktív és diszkriminatív politikát folytat az idegenekkel szemben, „falakat és kerítéseket” épített az ország határára, és a székelyföldieket a magyarországi televíziókon keresztül éri el ennek a hatása – vélekedett. Végül kijelentette, hogy Románia teljesen másként tekint a bevándorlás kérdésére, Ditró pedig Románia területén van, és „a román törvényeknek, moralitásnak és állampolitikának kell alávetnie magát”. Megszólalt Ludovic Orban kormányfő is: szerinte a hatóságok hatékonyan léptek fel, „és végül olyan megoldás született, amely nagyon eltér attól, amit mások reméltek volna. (...) A cél a törvények betartása, az állampolgárok alapvető jogainak és szabadságainak tiszteletben tartása, anélkül, hogy bármilyen színezetet adnánk az ügynek” – jelentette ki.

A pékség vezetői vasárnap egy újabb közleményben tudatták, hogy nem változtatnak a két ázsiai pék munkabeosztásán, mert a falu közgyűlése elutasította a bocsánatkérésüket és a kompromisszumos javaslatukat. (A szombati falugyűléshez intézett közleményükben azt ajánlották, hogy kiveszik a két vendégmunkást a termelésből, és kisegítő munkát adnak nekik.) Azt is közölték, hogy mindent megtesznek a feszülség lecsillapításáért, a konfliktus kirobbanása óta ugyanis visszaestek az eladásaik.

Tegnap a Hargita megyei munkaügyi felügyelőség tartott ellenőrzést annál a gyergyóditrói pékségnél, ahol két Srí Lanka-i alkalmazott is dolgozik. Dorin Male igazgató közlése szerint a munkaviszonyokat, a munkahelyi biztonságot és egészségügyi körülményeket vizsgálják, miután a település több lakója panaszt fogalmazott meg ezekkel kapcsolatban. Ami a két Srí Lanka-i munkást illeti, a Bevándorlási Hivatallal együttműködve ellenőrizték munkaviszonyukat, és megállapították, hogy legális körülmények között dolgoznak a pékségnél.

Másutt is volt elutasítás

A két Srí Lanka-i péknek egyébként többen is ajánlottak más állást, Kolozs megye tanácsának elnöke például a megyei önkormányzat alárendeltségében levő intézmények valamelyikénél alkalmazná őket. Alin Tişe kifejtette, hogy nemzetét „nem a megosztás, a rasszizmus és a xenofóbia jellemzi. Egyediségünk a toleranciával, a megértéssel, a jó kommunikációval és a környezetünkről való gondoskodással rezonál”. Ennek mond ellent a munkaerő-közvetítéssel is foglalkozó Soter & Partners cég képviselője, Romulus Badea, aki a Hotnews.ro hírportállal közölte, hogy Kolozsváron is volt már példa  Srí Lanka-i vendégmunkások elleni fellépésre, mikor egy vendéglő vezetői több, ebből az országból származó szakácsot és pincért alkalmaztak, akik számára a vendéglő közelében biztosítottak szállást. A  szomszédságban lakók minden lehetséges hatóságnál feljelentették a vendéglőst, petíciót nyújtottak be a polgármesteri hivatalba, és egyszer még a csendőrséget is kihívták a helyszínre, noha a vendégmunkások nem adtak erre okot. A munkaközvetítő szerint a vendéglőben dolgozó vendégmunkásokra nincs panasz, a szomszédok mégis ügyvédet fogadtak, hogy feljelentések megfogalmazásával próbálják elűzni a környékről az ázsiai munkásokat. És ez nem az egyetlen ilyen eset: Bukarest közelében egy vállalatnál a Srí Lanka-i vendégmunkásoknak kevesebb munkaórát írt be a nyilvántartással megbízott alkalmazott, mert nem tudta elviselni, hogy a vendégek többet keressenek, mint a hazaiak. Itt a vállalat vezetője rájött a csalásra, és elbocsátotta a hamisító alkalmazottat – állítja Badea. Beszámolt arról is, hogy egy dél-romániai szállodában a vendégek tiltakoztak a Srí Lanka-i takarító személyzet miatt. A munkaközvetítő elmondta: a távol-keleti munkaerő szerződtetését igénylő vállalkozók gyakran meggondolják magukat, mielőtt aláírnák a munkaszerződést a Romániába hozott vendégmunkásokkal, ilyenkor más munkahelyet keresnek számukra.