A bükkfatapló és a nyírfatapló 2.

2020. február 6., csütörtök, Család

A hegyvidéki bükkfaerdőkben nagy kárt okozó bükkfatapló – a parázstapló (Phellinus igniarius) mellett – ősidők óta használatos tűz csiholására, a népi gyógyászatban vérzéscsillapításra, emellett különféle tetszetős és hasznos tárgyak készítésére.

  • Korondon bükkfabársony, rikkantyú. A szerző felvétele
    Korondon bükkfabársony, rikkantyú. A szerző felvétele

Ellentmondásos lény, akár az ember, fontossága azonban kétségtelen. Elsősorban azért, mert egyik építőköve a Természetnek. Nem mellékes, hogy több taplóféle ízletes, sőt, gyógyhatású tápláléka az azokat ismerő, becsülő embernek.

Sokat elárulnak a taplókról helyi elnevezéseik. A nyírfataplót sok más, fán termő taplóhoz hasonlóan ugyancsak hívják egyszerűen tapló(gombá)nak, topló(gombá)nak, s persze nyírfataplónak, nyírfatoplónak is. Van azonban sajátos kinézetére utaló népi neve is: fehér toplóu (Sepsiszék).

Felsorolom a továbbiakban a bükkfatapló azon népi neveit, amelyeket terepmunkám során jegyezhettem le szerte a Kárpát-medencében (előfordulásuk gyakoriságának hozzávetőleges sorrendjében). Általánosan elterjedtek: tapló, topló, taplógomba, toplógomba, fagomba, toplóu, toplóugomba, taplóugomba,  bükkfagomba, bikkfatopló, bikkfatapló, bükkfatapló, bükkfafehér. Más: csirj (Kárpátalja), zsidóbőr, zsidóbűr (Alföld, Székelyföld, Bakony rég, és főleg a tűzcsiholáshoz előkészített taplót nevezték így), rétapló (Székelyföld), petyeve és pötye (Dunántúl).

A zsidóbőr elnevezés valószínűleg onnan ered, hogy házaló zsidó kereskedők árulták, de bizonyára sok tapló került a magyarokhoz szlovák és román árusoktól is, talán ezért nevezik a románokat a Szi­lágyságban taplósoknak. A bükkfafehér elnevezést csak azon bükkfataplókra vonatkoztatják Korondon, amelyek világosabb színűek s inkább elnyúlt formájúak. Ezek kevésbé jól nyúlnak általában, mint az ún. rendes topló, főleg díszítéshez használják, például gyakran készül gyopár belőlük, a színük ugyanis ehhez éppen megfelelő. Kérdés, hogy a népi elnevezések közül miért nem utal egy sem a „taplóbőr” ama tulajdonságára, hogy nem bírja a vizet: például a taplósapkát esőben fejen felejtve az szétázik, deformálódik.

A bükkfataplónak a gomba kívül levő, patkószerű részét, amely a fa belsejével azt összeköti, németbőrnek nevezik.

Van olyan neve is a feldolgozott bükkfataplónak, amelyet a kérdésben tájékozatlan turisták adtak neki (szarvasbőr, őzbőr), hiszen ezekhez hasonlóan kellemes, bársonyos tapintású és színű, és olyan is, amelyet a furfangos helybeliek eszeltek ki vendégeik megtréfálására, szórakoztató célzattal, ilyen a rikkantyúbőr elnevezés. Ha a mit sem sejtő vendéget netán az is érdekelné, hogy mi az a rikkantyú, arra is megkapja a magyarázatot az áruikkal „a Holdon is jelen lévő” korondiaktól: A rikkantyú rejtőzködő életmódot folytató kicsi barna állat a Kárpátokban. A bőréből készült sapka, ha reggel 4-től 5 óráig használják, jót tesz a férfiasságnak. (M. B., Korond) Ugyancsak találó korondi neve a feldolgozott Fomes fomentariusnak a bükkfabársony.

Zsigmond Győző

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesznek-e újabb szigorítások a koronavírus-járvány miatt Romániában?








eredmények
szavazatok száma 208
szavazógép
2020-02-06: Közélet - Fekete Réka:

Békétlenségek és okaik (Megyei kórház)

A sepsiszentgörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház sebészeti osztályán személyzeti hiány miatt jelenleg csak a sürgősségi műtéteket tudják elvégezni, a reumatológia részlegen pedig a gyermeknevelési szabadságát töltő orvos idő előtti visszatérése körül alakult ki bonyodalom, amit úgy tűnik sikerült megoldani, s tán még pozitív hozadéka is lesz a történetnek, mert a korábbi egy szakorvos helyett ezentúl kettő fogja ellátni a reumás betegségekben szenvedőket. Mindkét osztály esetében érintett beteg emberek hívták fel lapunk figyelmét az ellátás akadozására. A helyzetről András-Nagy Róbert kórházmenedzsertől kértünk tájékoztatást.
2020-02-06: Család - :

Gyermekeink