Bár az elmúlt századok alatt a falu életében meghatározó szerepet vállaltak, levéltári írásos nyomukra nem könnyű rátalálni. A családtörténet régi székely családként könyveli el, ők pedig büszkék arra, hogy nemzetségük felmenőit is a helyi református templomban keresztelték, amelynek toronysisakját a székely címer elemei, a félhold és a csillag díszítik.
A család legrégebbi képviselője két Kese Miklós volt, akik szabad székelyként esküdtek fel Rudolf királyra 1602-ben. Egy évtized múlva Kese Tamás és László már lófőként lustrál, míg másik három családfő – köztük Kese Gáspár és Pál – gyalogkatona-rendűként. Ekkor már lófő Kese György és Kese Bálint gyalogkatona-rendű is élt a szomszédos Sepsimagyaróson. 1635-ben még mindig népes a família: Kese Bálint és Kese András három fiával, Mártonnal, Ferenccel és Tamással a gyalogpuskások rendjében élt, érdekes, hogy 1670-ben már egy Kese sem volt jelen a háromszéki nemesek, lófők és gyalogpuskások összeírásán.
A család lélekszáma a XIX. század elejére újra megnövekedett: Kese Pál református lelkész az ikafalvi Dienes családból nősült, lányai kálvinista papokhoz és tanítókhoz mentek férjhez, ugyanis Lőrincz Sándor lisznyói tanító a Kese családból nősült, Kese Vilma pedig Havadtői Gerő lelkipásztor felesége lett. Kese Pál lelkész fiából, Kese Kálmánból jogász lett, Lajos pedig állatorvos.
A család egy másik ágából született Kese Elek, a háromszéki önvédelmi harc résztvevője, aki Törökországba menekült, s mint szabadságharcos hét évig a josefstadti börtön rabja volt. Testvére, Kese György (1839) földbirtokos volt, fia, Elek Károlyi gróf gazdatisztje. Lisznyói Kese Ferenc a szabadságharc közhonvédjeként tért haza, és a Rikán Belüli Honvédegylet tagja lett.
A Kesék izzadsággal megteremtett magánvagyona 1944 után a totalitárius rendszer áldozata lett, s a família kuláklistára került, amit az értelmiségi Kesék küzdelme követett. E sorok írója ekkor ismerte meg a három évvel idősebb, ma Miskolcon élő, egykori Mikó-kollégiumi diáktársát, Kese Zoltán (szül. 1932) nyugalmazott közgazdászt és kedvenc tanárnőjét, Mikóné Kese Judit kollégiumi biológust, aki megnyerő modorával és a szakma iránti szeretetével biológia szakosként tudta uralni a zsenge korú diákságot.
Kese Géza
Lisznyóban felkerestük az érettségizett ifj. Kese József farmert, aki egy lánygyerek édesapjaként 70 hektár saját és bérelt földön gazdálkodik, népes tejelőtehén-állományt tart. Nagyapja, Kese Géza (1898–1985) birtokos, volt joghallgató és jegyző, két háború katonájaként szolgálta a hazát. Apja Kese Dénes volt, felesége Barabás Anna, családnevüket viseli a lisznyói hegyekben romladozó Barabás-vár.
Kese József
A családi emlékezet az öreg Kese Józsefig, ifj. Kese József üknagyapjáig tud felmenni. A Kesék kirajzottak a Csonkaországba, Németországba és az Egyesült Államokba is. Rokon volt velük dr. Kese György (1906–1977) kolozsvári orvos, szakíró és néhai Kese Jenő, Barót egykori református lelkipásztora. A család egyik legfiatalabb fiú leszármazottja a Veresegyházán élő 15 éves Kese Márton (képünk).
Kese Márton
Köszönet adatközlőnknek, a Sepsiszentgyörgyön élő 89 éves Hervainé Kese Vilmának.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
