Gyógyítás
A 18. században a tapló szó jelentéstartalma már átvitt – tenyészhely, melegágy – értelemben is felbukkan: „experientia mutattya, hogj az efféle Szemetes lyukak taploi és Fomentuma az afféle nyavalyáknak”.
Figyelemre méltó, hogy a Fomentum (gen. n.) melegítő, tápláló szerszám értelemben, illetve a fomentáció (g. f.) melegítő, tápláló orvosság értelemben, avagy mint a fomes, fomitis (generis masc.) taplo, topló magyar névvel már Szenczi Molnár Albert 1604-ben Nürnbergben megjelent Dictionariumának első kiadásában is felbukkan. A szótár 1621-es kiadásában – melyben Szenczi Molnár a tapló görög nevét is feltüntette – egy Horatius-idézetet is beiktatott: „Frigida curarum fomenta relinquare posset”, azaz hevenyészett fordításban: A tapló képes a hideglelést megszüntetni, gyógyítani.
Tudomásunk van róla, hogy a Bakonyban és Sóvidéken használják a taplókat vérzéscsillapítóként. A bükkfatopló puha részit régebb kötszernek is használták, jó sebre. (Korond, M. J. ) Fájin a vágásra a topló. (Korond, L. U. S.)
A bükkfatapló sebtapaszként szolgál olykor ma is a magyar nyelvterületen. A távolabbi franciák, észak-amerikai indiánok pedig a magyarokhoz meg osztjákokhoz hasonlóan ugyancsak alkalmazzák vérzéscsillapítóként a bükkfataplót. A nyírfatapló szeleteinek hemosztatikus célra való felhasználásáról is tudunk Angliában, ugyanott a vele készített szénnek fertőzésellenes, fertőtlenítő hatást is tulajdonítottak egyes – Surrey tartománybeli – falvakban. A tudósok máskülönben antibiotikus jellegű savat vontak ki belőle.
A Fomes fomentarius fejfájás, izzadtság, sőt, aranyér elleni felhasználásáról a mai magyar népi gyógyászatban korondi adatok tanúskodnak. Aranyér esetében: A sapkából visszamaradt finomabb taplót egy rossz fazékba kell betenni és egyet belőle meggyújtani. S erre az enyhe taplófüstre kell ráülni. Legalább két hétig csináljuk esténként. A füst is gyógyít. Ezt először Tót Misinek az édesapja mondta nekem. Én is kipróbáltam. (Korond, Sz. L.)
A taplósapkát fejben viselni is egészség. Én nagyon fejfájós voltam régebb. Ha nyárba felteszem a taplósapkát, a fejem nem fáj. (Korond, Sz. L.) A taplósapka a fejizzadságot felszívja. (Korond, L. U. S., M. V., Sz. L.)
A Felvidéken, Nyitrában tudunk róla, hogy taplófőzetet ittak gyomorgörcs ellen, és azt tartották, hogy a szélütött ember orra alá (tehát agyvérzés esetén) jó égő taplót tartani.
Ifjabb Szabó T. Attila jelezte, hogy Erdélyben a taplóval való gyógyítás immár legalább hat évszázada ismert. Ez Váradi Lencsés György – sajnos egyetlen – 16. századi adatával igazolható, aki azt ajánlja „gyomor böfögése” ellen, hogy „egy nehezék taplót, agaricomot egyél meg”.
Zsigmond Győző
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
