Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján beszélt a polgári kezdeményezésről. Úgy vélte, ha éppen a nemzeti összetartozás évében lenne sikertelen az aláírásgyűjtés, az az egész magyar nemzetpolitika számára vereséget jelentene. A politikus jó jelnek tekintette, hogy az aláírásgyűjtés olyan ügy, amely elősegíti az új erdélyi magyar egység létrejöttét, hiszen az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Szövetség, a Székely Nemzeti Tanács és az EMNT is ugyanazért a célért dolgozik. Felidézte: korábban levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől és Csáky Csongortól a Rákóczi Szövetség elnökétől, hogy a magyarországi politikai erők nyújtsanak legalább akkora támogatást az SZNT által kezdeményezett aláírásgyűjtéshez, amekkorával korábban az RMDSZ által kezdeményezett Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezést segítették. Szerinte Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában, valamint Németországban lehetne túllépni az EU által megszabott küszöbértéket. Az Európai Bizottság ugyanis csak akkor fogadja el a polgári kezdeményezést, ha több mint egymillió uniós állampolgár támogatja, és legalább hét tagországban sikerül meghaladni az ország lakosságával arányos küszöbértéket.

Kérdésre válaszolva Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNT nem szabott meg a maga számára egy összegyűjtendő aláírásszámot, de az irodáikban gyűlnek az aláírások, és a végén be fognak számolni a hozzájárulásukról.

Közben Magyarországon is egyre többen jelzik az ügy támogatását. Az Országgyűlés ötpárti határozati javaslatban biztosítaná támogatásáról a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését a nemzeti régiók védelméről. A kormánypártok, a Jobbik, az MSZP és az LMP által benyújtott előterjesztés a parlamenti honlapon olvasható. Az indoklás szerint száz évvel a trianoni békeszerződés után, a nemzeti összetartozás évében szimbolikus jelentősége van a határozati javaslatnak. A kezdeményezés elindításáért a Székely Nemzeti Tanács hat évig pereskedett az Európai Bíróságon, annak sikere mindenki érdeke, ezért a javaslat beterjesztői aláírásra buzdítanak mindenkit a nemzetiregiok.eu oldalon. Az Országgyűlés meggyőződése, hogy ezen régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy lehet megelőzni, hogy biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU-s alaphoz, forráshoz és programhoz, előmozdítva sajátosságaik fenntartását és regionális identitásuk megőrzését. A határozati javaslatban a parlament felhívja az anyaországi és a külhoni nemzetrészekben élő magyarokat, hogy a polgári kezdeményezést aláírásukkal minél nagyobb számban támogassák.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) európai polgári kezdeményezését, és arra biztatja híveit, hogy aláírásukkal támogassák azt. „A zsidóság elnyomott kisebbségként élt Egyiptom országában, amire 2000 év óta szüntelenül emlékezünk. Bár soha nem állunk a szeparatizmus mellé, de támogatjuk a kisebbségek minél erősebb önrendelkezését – bármely nemzeti kisebbségről legyen szó, székelyről, magyarról vagy más európai nemzetéről egyaránt. Támogatásunkkal részei vagyunk a magyar kormánytagoktól a főpolgármesterig érő konszenzusnak” – olvasható a közleményben. Mint írták: az európai polgári kezdeményezés azt tűzte ki céljául, hogy az őshonos európai kisebbségek közvetlenül Brüsszelből, a nemzeti kormányoktól függetlenül is kaphassanak a jövőben uniós, kohéziós pénzeket. Ha sikerrel járnak, az Európa-szerte erősíti a kisebbségeket – emelték ki. „A Tóra azt tanítja, szeressük a közöttünk élő kisebbségeket, és ezt tanítja számunkra a zsidó történelem is. Mi pedig igyekszünk hűek maradni a Tórához és őseink emlékéhez” – áll a Mazsihisz közleményében.

A Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését eddig mintegy száznyolcezren írták alá a szükséges egymillióból. Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt hangsúlyozta: a kezdeményezés magyar szempontból azért fontos, hogy a határon túli magyar területek úgy fejlődjenek, gazdagodjanak, hogy közben magyar regionális identitásukat megőrizzék.

Tőkés bocsánatot kért volna Csomortányi helyében

Tőkés László üdvözölte, hogy az EMNP és az MPP Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) néven politikai szövetséget kötött, és a két párt a távlati fúzióról is döntött. Úgy vélte: a fúzióval helyreáll az erdélyi magyar jobboldal egysége. Egy olyan új egység létrehozását tartotta szükségesnek, amelynek a 2018 januárjában megkötött hárompárti egyezségnek megfelelően az RMDSZ is része, és amely az autonómiatörekvések képviseletét tekinti legfőbb céljának. Úgy vélte: a szövetségnek a kezdeti céljaihoz való visszatérése teremthetné meg az erdélyi magyar politikai erők új egységét. Újságírói kérdésre megemlítette: Csomortányi István EMNP-elnök helyében bocsánatot kért volna az ifjúkori karlendítős fotó miatt. Úgy vélte azonban, hogy a fotó az erkölcsi elévülés állapotába került, hiszen a pártelnök jelenlegi tevékenységére egyáltalán nem jellemző a szélsőségesség. A politikus szolidaritást vállalt az idegengyűlölettel vádolt ditrói székely közösséggel is, mely szerinte a hagyományaihoz ragaszkodik. Ez máshol is megtörténik, hiszen egy svájci kantonban népszavazáson utasították el az idegenek befogadását, és döntöttek az ezért járó büntetés kifizetéséről. Azt is hozzátette: Erdélyben helyenként olyan zártak és hagyományőrzők a közösségek, hogy a néphagyományairól híres Széken például az alszegiek a felszegiekkel sem házasodtak.