A közélet, valamint a lakosság közérzetének viszonyát elemezte az a közel háromezer személy bevonásával tavaly nyáron a kolozsvári Transilvania Inquiry szakvállalat által, a háromszéki RMDSZ felkérésére Kovászna megyében végzett közvélemény-kutatás, melynek egyes eredményeit tegnap tették közzé. Az elmondottak alapján az RMDSZ elég biztos támogatottságra számíthat, az adatok viszont az elmúlt hónapok változásai nyomán nem mérvadóak a másik két magyar párt esetében.
Az eredményeket és az azokból levonható – a korábbi hasonló felmérésekhez is viszonyított – következtetéseket Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója ismertette Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete elnökének társaságában. A szociológus szerint ilyen méretű közvélemény-kutatást legutóbb 2013-ban végeztek Kovászna megyében.
A tavaly június és augusztus között – választási szünetben végzett kutatásból Bodzaforduló és vidéke kimaradt, a megye lakosságára nézve így is reprezentatívnak tekinthető. A szakcég közel háromezer személyt kérdezett meg városon és falun, közülük több mint 2500 magyar. Román nemzetiségűeket Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán kerestek meg.
Kiss Tamás öt témakörben jelenítette meg az eredményeket. Ezek a közhangulat, a politikusok népszerűsége, a helyhatósági választásokhoz való viszonyulás, a pártok, illetve az intézmények iránti bizalom.
A közhangulat tekintetében, lévén, hogy korábban már több ehhez hasonló közvélemény-kutatás is készült, a 2008–2019-es időszakhoz viszonyítva is elemezték az eredményeket. Kiss Tamás szerint az alanyoknak két kérdésre kellett válaszolniuk. Az első kérdés kapcsán, hogy szerintük az országban jó vagy rossz irányba tartanak-e a dolgok, a megkérdezettek általános vélekedése megyeszinten rossz. A román népesség esetében valamivel pozitívabb ennek a kérdésnek a megítélése. Ami a települések fejlődését illeti, megyeszinten 58 százalék vélte úgy, hogy ezen a téren településén előrelépést tapasztal. Sepsiszentgyörgy esetében az arány sokkal magasabb, a válaszadók több mint 80 százaléka szerint fejlődött a város. Kis Tamás szerint ez elsősorban gazdasági okokra vezethető vissza. A másik véglet Barót és egyes községek, ahol a válaszadók túlnyomó többsége úgy vélte, településén romlanak az állapotok. Baróton például a lakosság több mint háromnegyede így látja ezt.
Politikusok népszerűségét Antal Árpád, Tamás Sándor, Borboly Csaba, Kelemen Hunor, Fejér László Ödön, Benkő Erika, Márton Árpád, valamint Kulcsár-Terza József és Porcsalmi Bálint esetében vizsgálták. A legmagasabb bizalmi mutatót Antal Árpád érte el 78 százalékkal, őt követte Tamás Sándor 74 százalékkal. Ötven százalék fölötti eredményt még Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke könyvelhetett el. A háromszéki parlamenti képviselők közül csak Márton Árpád neve mellett jelent meg 41 százalékos támogatottság a magyar lakosok között. A román politikusok népszerűsége Klaus Iohannist leszámítva nagyon alacsony, öt százalék körüli, de a felmérés óta eltelt időszakban az államfő támogatása is számottevően csökkent. Az alacsony népszerűség egyik oka, hogy a román pártok Kovászna megyében tituláris etnikai alakulatokként működnek, nincs üzenetük a magyarság irányába. A másik ok az egyre erősödő magyarellenes diskurzus. A magyarországi politikusok közül Orbán Viktornak elsöprő a népszerűsége 92,7 százalékkal, a többieknél az ismertség határozza meg a bizalmi indexet.
A helyhatósági választások kérdéskörét a részvétel és pártpreferenciák szempontjából elemezték. Kiss Tamás szerint megyeszinten meglepően magas részvételi hajlandóságot (59 százalék) tapasztaltak, ahhoz képest hogy nem választási időszakban készült a felmérés. Az elmúlt 11 évben egyébként ez a legmagasabb, közvélemény-kutatásban mért arány. Éles helyzetben a részvétel várhatóan alacsonyabb lesz – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás. A települések esetében a magyarok részvételi hajlandósága Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen nagyobbnak bizonyult, míg Kovásznán a románság javára billent el a mérleg. Barót ebben a tekintetben is mélyponton áll a felmérés szerint.
A pártpreferenciákat illetően az eredmények azt mutatják, az RMDSZ-re a magyar válaszadók hetvenöt-nyolcvan százaléka adná a voksát a megyei és helyi önkormányzati testületek esetében. Kivétel Kovászna városa, ahol ötven százalék alatti a szövetség támogatottsága. A kutatás a másik két magyar alakulat, a Magyar Polgári Párt, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt támogatottságát is mérte. Mindkét alakulatra a válaszadók 5–6 százaléka voksolt volna. Kiss Tamás ugyanakkor felvetésünkre kifejtette: az elmúlt fél évben a két kisebb párt háza táján bekövetkezett változások miatt, friss adatok hiányában nem lehet egyértelműen megítélni, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség milyen támogatottságnak örvend jelenleg. Ami a román pártokat illeti, a biztos szavazók köréből nagyon kevesen támogatnák ezeket. Közülük legtöbben a Mentsétek Meg Romániára adták volna a voksaikat.
Kiss Tamás szerint itt érdemes szem előtt tartani, hogy az adatok még a párton belüli konfliktusok robbanása előttről valók. Az eredmények mindenesetre cáfolják azt a mítoszt, mely szerint a magyarok tömegesen román pártra adnák a voksukat. A helyhatósági választásokhoz kötődik a pártok iránti bizalom. Az idevágó adatok értelmében tavaly nyáron a válaszadók 65 százaléka az RMDSZ-ben bízott, 26, illetve 23 százalékuk a EMNP, illetve az MPP mellett állt ki, a román pártok iránti bizalom pedig messze öt százalék alatti volt. Kiss Tamás szerint az eredményeket némileg torzítja, hogy egyes válaszadók általánosságban a magyar alakulatokban bíznak meg, nem tesznek további különbséget. Időrendi szempontból a felmérés ugyanakkor azt mutatja, hogy 2019 nyarán az RMDSZ iránti bizalom már egy ideje stagnált, a másik két magyar párt esetében településenként eltért.
Érdekes eredményekkel szolgáltak ugyanakkor az intézményekkel szembeni bizalmat firtató kérdések. Eszerint a helyiekkel – önkormányzatok, alárendelt intézmények – nincs különösebb gondja a magyar lakosságnak, a román állam hivatalaiban viszont szinte egyáltalán nem bíznak. A románság esetében az arány épp fordított. A magyarok körében viszont a legmagasabb bizalmi indexet Magyarország kormánya könyvelheti el.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
