Füstölés
A Vajdaságban ismert a bükkfatapló igénybevétele a rovarok (például szúnyogok) elleni füstöléshez. Székelyföldön a méheknél napjainkban is gyakran használják.
A bükkfatopló sokáig ég a füstölőben. Füstölnek vele, mikor kiveszik a mézet, tavasszal, mikor megnézik, van-e elég ennivalójuk a méheknek, mikor megpucolják a kaptár fenekit. A füstölés a méheket csillapítsa, ne szúrjanak annyira. Az atkákat – olyan tetűszerűek – is pusztítsa, ami a fiasítást öli meg. (P. L., Sepsikőröspatak)
A méhészek füstölésre használják a taplót. A méhkaptár kezelésével, amikor a méheket ellenőrzik, mézet vesznek el, a fiasítást, az anyaméheket vizsgálják. Akkor ez a legfinomabb, legkönnyebb, mert ebből kevés kell, s kellemes. (Sz. L., Korond)
A mezőségi Magyarszováton csak akkor folyamodnak a szárított lóganéhoz, ha nincs tapló, a bükkfataplót nagyon jónak tartják füstöléshez, jól nyugtassa a méheket, mondja K. S.
Minálunk nyírfataplóval való füstölésről nincs adat, de máshonnan igen.
Más felhasználás
A bükkfatapló fogyasztásáról táplálékként csak kivételesnek számító esetként tudunk, a nyírfataplóéról viszont igen, persze csak az egész fiatal példányokat ették, s inkább csak éhínség idején.
Dísz- és használati tárgyak készítéséhez viszont egyaránt használják mindkét taplófélét. Elég, ha csak a virágtartónak kiképzett taplókra, a virágrendezésben, az ikebanában való jelenlétükre gondolunk. Eddig a magyar nyelvterületen Aranyosszéken láttam csak taplóból készített fali-, éjjeli lámpát.
Előfordult, hogy a nagyobb taplógombát lábakkal ellátva széknek használták. A bükkfataplót például ukrán vadászok, olasz iparosok, magyar kézművesek.
Tudunk róla, hogy festékanyag előállításához is igénybe vették Kalotaszegen: A taplóval tüzet gyújtottunk, de ha kifőztük, otthon a levével festettük az orsókat. Attul ojan rózsaszínű lett, nem lehetett lekaparni. Bőrt is festettek levével az ugyancsak kalotaszegi Dámoson.
Táblatörlőként is használtak taplót (valószínűleg elsősorban bükkfataplót) Moldvában és Göcsejben. Tudunk róla, hogy Baranyában svábok, illetve sváb származásúak rajzoltak kiszárított taplóra, többnyire Ádám és Évát (mégpedig Hetvehelyen, mondta két vokányi adatközlőm).
Nemrég kis monográfia is megjelent a bükkfataplóról Franciaországban. A kiállításvezetőül is szolgáló könyvecskében azt is összefoglalják a szerzők, hogy mi mindenre használták, használják még a világon a bükkfataplót: kanóchoz, orvosi kiégetéshez, melegítőnek (hőtartóként), borogatáshoz, fog nedvtelenítéséhez, tyúkszem ellen, máj-, idegbaj, rák, asztma leküzdéséhez, illatosításra, dohányzáshoz stb.
Zsigmond Győző
