Az örmény-magyar származású szamosújvári és gyergyói gyökerű Temesváry família a XVIII. század végén már Uzonban lakott. Tagjai szolgálták és támogatták a közjót, az általuk adományozott telekre épült a település római katolikus temploma (1918–1922), amelynek építéséhez is lényegesen hozzájárultak. „Kastélyukban működött hosszabb ideig a helyiek és a család örömére a község Temesváry-óvodája, a kúria később visszakerült hozzánk, az örökösök tulajdonába – közölte kérdésünkre Budapestről hozzánk küldött levelében Gerlóczy Judit. – Jelenleg egy uzoni család lakja és felügyeli, az építészeti szempontból értéket képviselő épület azonban intenzívebb gondozásra szorul.”
A családról szűkszavúan beszél a genealógiai irodalom. III. Károly magyar királytól 1735-ben kapott a Csongrád megyei Temesváry András nemeslevelet és családi címert, de nincs tudomásunk arról, hogy az uzoni család használta-e azt. Ismerjük azonban a családi emblémát, amelyet gyakran használtak ingóságaikon, s amely Temesváry-felirattal évtizedekkel ezelőtt az Uzonban készült híres Hubertus vadászital címkevédjegyeként jelent meg.
Zenetörténeti jelentőségű csoportkép
A család a pávai Vajnák fundusán építtette eklektikus-empire stílusú kastélyát. Az utcát, ahol áll, Vajna utca néven emlegetik a helybeliek. Névadó tulajdonosa földbirtokos volt, faragó, festő, művészlélek, aki a müncheni képzőművészeti főiskolán végzett, fiának, a legutolsó Temesváry Jánosnak (1925–1960) az emléktáblája az uzoni katolikus templomban látható. Kijutott nekik is a világháború utáni rendszer kegyetlenségeiből. Kuláklistára tették őket, vagyonukat államosították, dobrudzsai kényszermunkára kerülték, kiutasították az országból. Temesváry Jánosné Gerlóczy Mariette megrázó könyvet írt a kitelepítésről, a dobrudzsai évekről (Két ország közt félúton, Csíkszereda, 1998). „Sajnos az utolsó generáció és nagynéném nagyon megszenvedett a történelmi események folyamán, így a család maradékai megérdemelik ezt a megemlékezést!”– írta a továbbiakban a családhoz kötődő Gerlóczy Judit közgazdász, a kastély jelenlegi résztulajdonosa.
Az uzoni családi sírboltban nyugszik az utolsó Temesváry János is, akit Kolozsváron történt tragikus halála után a Házsongárdi temetőben eltemettek, de felesége a rendszerváltás után porait hazahozatta.
Gerlóczy Judit (családi kép)
Dr. Temesváry János (1857–1922) katolikus történetíró, a szamosújvári örmény múzeum igazgatója, gyulafehérvári tanár volt, egy másik Temesváry János (1891–1964) érdemes hegedűművész, a Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes tagja. Játszott Bartók Béla Magyarországon létrehozott első négy, valamint Kodály Zoltán mindkét vonósnégyesében. Őrzi ezt a mellékelt fényképfelvétel is, rajta balról jobbra: Bartók Béla, Temesváry János (2. hegedű), Molnár Antal (mélyhegedű), Waldbauer Imre (1. hegedű), Kodály Zoltán és Kerpely Jenő (gordonka).
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
