Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Csoóri Sándor kilencven éve született

2020. február 29., szombat, Emlékezet

Február 3-án született Csoóri Sándor Kossuth-nagydíjas költő, a nemzet művésze, a rendszerváltozás egyik kulcsfigurája. Költőként, esszéistaként, szociográfusként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként és közéleti szereplőként egyaránt a „praxis” és a „poézis” teljességére törekedett.

Születésnapjáról megemlékeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban: Iancu Laura beszéde után műveiből Császár Angéla és Hegedűs D. Géza színművész olvasott fel, majd népdalokat játszott a költő népzenész fia, Csoóri Sándor és unokája, ifj. Csoóri Sándor „Sündi”. A Pesti Vigadóban színházi estet tartottak emlékezetére.

Az életének 87. évében elhunyt, zámolyi születésű Csoóri Sándor Kossuth-nagydíjas költő, író, esszéista, a Magyar Művészeti Akadémia nagydíjasa, a nemzet művésze a hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt. Komoly szerepet vállalt a rendszerváltozás előkészítésében, a Magyar Demokrata Fórum alapítója, elnökségi tagja, majd a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. A Hitel szerkesztőbizottságának elnöke, halála után örökös tiszteletbeli főszerkesztője. Ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.

Ugyanakkor – amint azt Szakolczay Lajos irodalomtörténész írta róla – „nem szabad feledni, hogy Csoóri (…) elsősorban író. Kitűnő, egyéni hangú lírikus. A népdal szürrealizmusát belső törvények szerint megélő s abból új irányelvet formáló – a prózát ugyancsak költői szintre emelő – alkotó is.” Noha a József Attila-díjat megkapta fiatalon, életét a diktatúra elleni küzdelem határozta meg, ezért a párt­állam megfigyelés alá vetette, szilenciummal sújtotta, így évtizedeken át nem kaphatott elismerést.

Húsz éven át a Mafilm dramaturgja, Kósa Ferenc és Sára Sándor munkatársa volt, tizenegy játékfilmjük – köztük a Cannes-ban díjnyertes Tízezer nap – és dokumentarista alkotásaik meghatározó darabjai lettek a magyar filmtörténetnek.

Munkásságát végül 1981-ben Herder-díjjal, majd Bibó-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. A Kossuth-nagydíjat 2012-ben kapta meg, majd az MMA Nagydíját vehette át. A nemzet művészei közé 2014-ben választották be. Több mint félszáz önálló kötete jelent meg, számtalan nyelvre fordították. Monográfusa, Görömbei András szerint „Csoóri költőként, esszéistaként, szociográfusként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként és közéleti szereplőként egyaránt a „praxis” és a „poézis” teljességére törekedett. Alkotásainak szellemi mozgásformái mind-mind egy átfogó művészi világnézet részeként állnak helyt, egymás értelmezését erősítik, ugyanabba az irányba hatnak”

Sárdi Krisztina (Magyar Hírlap)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a Román Kupa döntőjébe?








eredmények
szavazatok száma 1159
szavazógép
2020-02-29: Színház az egész világ - Nagy B. Sándor:

Bárki lehet a tettes

A kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum Barabás Árpád által rendezett Hajmeresztő című előadása rendhagyó színházi produkció. Érződik belőle, hogy minden alkotója komolyan vette a feladatát, de valójában a szerző, Paul Pörtner viszi el a pálmát: olyan erős keretet szab a darabnak, mely meghatározó fontosságú az értékelés szempontjából.
2020-02-29: Emlékezet - :

Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa

Anyámnak fáj a feje,
nem iszik feketét –
Anyámnak fáj a feje,
nem szed be porokat:
szótlanabb sápadtsággal
feji meg tehenét,
szótlanabb sápadtsággal
söpröget, mosogat.