Február 3-án született Csoóri Sándor Kossuth-nagydíjas költő, a nemzet művésze, a rendszerváltozás egyik kulcsfigurája. Költőként, esszéistaként, szociográfusként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként és közéleti szereplőként egyaránt a „praxis” és a „poézis” teljességére törekedett.
Születésnapjáról megemlékeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban: Iancu Laura beszéde után műveiből Császár Angéla és Hegedűs D. Géza színművész olvasott fel, majd népdalokat játszott a költő népzenész fia, Csoóri Sándor és unokája, ifj. Csoóri Sándor „Sündi”. A Pesti Vigadóban színházi estet tartottak emlékezetére.
Az életének 87. évében elhunyt, zámolyi születésű Csoóri Sándor Kossuth-nagydíjas költő, író, esszéista, a Magyar Művészeti Akadémia nagydíjasa, a nemzet művésze a hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt. Komoly szerepet vállalt a rendszerváltozás előkészítésében, a Magyar Demokrata Fórum alapítója, elnökségi tagja, majd a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. A Hitel szerkesztőbizottságának elnöke, halála után örökös tiszteletbeli főszerkesztője. Ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.
Ugyanakkor – amint azt Szakolczay Lajos irodalomtörténész írta róla – „nem szabad feledni, hogy Csoóri (…) elsősorban író. Kitűnő, egyéni hangú lírikus. A népdal szürrealizmusát belső törvények szerint megélő s abból új irányelvet formáló – a prózát ugyancsak költői szintre emelő – alkotó is.” Noha a József Attila-díjat megkapta fiatalon, életét a diktatúra elleni küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelés alá vetette, szilenciummal sújtotta, így évtizedeken át nem kaphatott elismerést.
Húsz éven át a Mafilm dramaturgja, Kósa Ferenc és Sára Sándor munkatársa volt, tizenegy játékfilmjük – köztük a Cannes-ban díjnyertes Tízezer nap – és dokumentarista alkotásaik meghatározó darabjai lettek a magyar filmtörténetnek.
Munkásságát végül 1981-ben Herder-díjjal, majd Bibó-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. A Kossuth-nagydíjat 2012-ben kapta meg, majd az MMA Nagydíját vehette át. A nemzet művészei közé 2014-ben választották be. Több mint félszáz önálló kötete jelent meg, számtalan nyelvre fordították. Monográfusa, Görömbei András szerint „Csoóri költőként, esszéistaként, szociográfusként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként és közéleti szereplőként egyaránt a „praxis” és a „poézis” teljességére törekedett. Alkotásainak szellemi mozgásformái mind-mind egy átfogó művészi világnézet részeként állnak helyt, egymás értelmezését erősítik, ugyanabba az irányba hatnak”
Sárdi Krisztina (Magyar Hírlap)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
